Nagy akarás, remek szurkolás, görcsös játék – DVTK – Mezőkövesd értékelés

soma

Szép idő volt a meccs előtt, aztán varázsütésre elkezdett esni az eső a kezdő sípszó után, ami a kanyarban szurkoló ultrákat egyáltalán nem zavarta, a pályán levőket viszont annál inkább. De menjünk csak szép sorban!

Összeállítás: sikerült egy papíron erős csapatot összerakni, persze nem mindenki volt tökéletes állapotban, de legalább a játékot vállalni tudták. Főleg a védelemben volt ez fontos, ahol a stabilitásra nagy szükségünk van. Úgy gondolom jó döntés volt Bacsa kispadon kezdetése, számomra ő továbbra is hasznosabb csereként, a fáradt védők ellen.

Taktika: fegyelmezettebben próbáltunk játszani, de a vizes talajon sokszor elvesztettünk kulcsfontosságú párharcokat, amikből a vendégek helyzeteket tudtak kialakítani, sőt a vezetést is megszerezték. A világ legbutább kiállítása után váltottunk, és megpróbáltunk bátran támadni, de sokszor középen erőltettük, ha pedig ki is került szélre a labda, akkor a beadások rendre levágódtak a védőkről. Hiányoltam a betöréseket a 16-oson belülre, ilyen talajon meg lehetett volna próbálni büntetőt kiharcolni, főleg Bognár vagy Vela mozgékonyságát kihasználva. Távoli lövésünk elvétve volt, azok közül is talán egy talált kaput, rengeteget blokkoltak, ebből is több és pontosabb próbálkozás kellett volna.

Mentalitás: Úgy gondolom, hogy mentek előre a srácok becsülettel, de ugyanazokat a sablon megoldásokat alkalmazták, hiányzott a kreativitás, a váratlan megoldások. Kicsit görcsösnek is éreztem a csapat játékát, akartak ők bizonyítani, de ahogy telt az idő, egyre inkább kapkodtunk, nem a legjobb megoldásokat választottuk. Ha a korábbi meccseken is benne lett volna ez a küzdeni akarás a csapatban, akkor biztosan nem így állnánk a tabellán. Srácok! Ez lenne a minimum, amit minden meccsen várnak tőletek, ha ezt hozzátok, akkor a többi a szakmai stábon múlik, hogy mit tud kihozni belőletek.

Erőnlét: Nem pukkadtunk ki, pedig nem volt egy lagymatag mérkőzés, igaz 10 ember ellen valamivel könnyebb dolgunk volt, mindenesetre én ezt pozitívumként fogom fel. Külön kiemelném az új erőnléti edzőt, aki a kispadosok bemelegítését irányította a 2. félidőben, miután észrevette, hogy csak álldogálnak az alapvonal mögött és a meccset bámulják. Sokat jelentenek az ilyen apróságok, hiszen egy cserejátékosnak a megfelelő bemelegítés után nem kell 5-10 perc, amíg felveszi a találkozó ritmusát, hanem azonnal segíteni tud a csapatának.

Horváth Ferenc: az biztos, hogy a motivációval nem volt baj, feltüzelte a csapatot, akartak, küzdöttek, kapartak. Taktikailag sok lehetősége nem volt, felrakta a pályára a legerősebbnek gondolt kezdőt, és jól is nyúlt bele: Nemes nem nyújtott kimagaslót, ennek oka lehetett a korábbi sérülése is, így jogos volt a cseréje. Daushvili esetében szerintem benne volt az is, hogy kapott már egy sárga lapot, és mivel előszeretettel csúszik be, félni lehetett, hogy esetleg kiállítják, nekünk pedig gondolni kell a következő mérkőzésekre is, a helyére azonban én nem egy centert hoztam volna be, hanem Nonot, talán ő hatékonyabb lehetett volna ezen a vizes füvön. Bacsát hamarabb behoztam volna, de lényegében ez a csere rendben volt.

Szurkolás: kitartó szurkolás nagy hangerővel, azt hiszem erre semmi panasz nem lehet, ha a csapat mindig úgy játszana, ahogy a szurkolók biztatják őket, akkor veretlenül vezetnénk a tabellát.

Szerencse is kellett volna a győzelemhez, de az emberelőny ellenére nem gondolom, hogy ez olyan borzasztó meccs lett volna, ahol szégyen az iksz, beparkolta a buszt a mezőkövesdi csapat a kapu elé, védekezni pedig megtanította őket Pintér. Ennél persze sokkal több kell, de én inkább a korábbi meccsek miatt haragszok a csapatra, mondjuk úgy, hogy a törlesztést még nem kezdték meg, hanem szerdára halasztották, ahol a rapszódikusan teljesítő MTK ideiglenes, dunaújvárosi otthonába látogatunk.

A kép forrása: dvtk.eu

 

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK