Lefőtt a kávé: DVTK – MTK 2-3

Rendhagyó értékelés következik a mai meccsről, utólag sokszor okos az ember, amikor egészében nézzük a mérkőzéseket, akkor sok részlet felett elsiklunk. Ezért most minden 15 perc után leírok 1-2 gondolatot, megérzést a találkozóról, hiszen így nem fogja befolyásolni a véleményemet a végeredmény semmilyen módon.

Először is a kezdőről pár szót:

Antal kezd, ami azt jelenti, hogy a bizalom megvan felé a stáb részéről, bizonyítsa be, hogy nem véletlenül az ő nevével kezdődik az összeállításunk. Nagy és Tamás bekerülése annyira nem nagy meglepetés, bár Nagyról azt gondoltam, hogy még nem áll készen, de ez inkább pozitív csalódás. A középpálya adott, Ugrai eltiltásával nem is nagyon tudunk variálni, Dausvilit pedig örömmel látom a kezdőben. Szarka helyett Novothny Somát vártam, de lehet kihagyott pár edzést, ezért majd a végére száll be, ezt a szakmai stáb jobban látja, hogy ki mennyit tud vállalni. Mivel a fiatal játékosokról szóló ajánlást nem tartjuk be, így valószínűleg a jelenlegi keret legerősebb összeállítása ez Horváth Ferenc szerint, meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Kezdődjön hát a mérkőzés!

15 perc után: hidegzuhany, nincs jobb szó. Jól kezdtünk, át se jött az MTK a térfelünkön, erre az első lehetőségből szerencsés gólt szereztek. Meg is fogta a csapatot a kapott gól, tanácstalanok voltunk. Szerencsére Fülöp szabadrúgása után sikerült egyenlítenünk, miközben ezeket a sorokat írtam.

30 perc után: megnyugtatott minket az egyenlítés, de nem tudtunk belőle igazán profitálni, sőt idővel az MTK alakított ki veszélyes lehetőségeket, Antal Botondnak és a védelemnek többször is figyelnie kellett, ennél több kell, ha itt nyerni szeretnénk .

45 perc után: na hát így mindjárt jobb az ember hangulata, Vela nagyszerű, 60 méteres sprint után tökéletesen adott be, Fülöp szépen csúsztatott, mi elégedetten csettinthettünk, a félidő utolsó 10 percét megnyomtuk jobban, lett is eredménye, most okosan kell játszani, nem kell rohannunk.

60 perc után: ez mi volt? 11-est nekünk nem lehet befújni kedves sporttársak? Még bosszantóbb a helyzet úgy, hogy rá két percre egy súlyos egyéni hiba után egyenlített az MTK, így jó eséllyel 3-1 helyett lett 2-2. Idegesítő az ilyen.

75 perc után: amikor menni kellett volna a győzelemért, akkor egy pontrúgás után kaptunk egy olyan gólt, amit nem kellett volna. Fogható volt, nem ment sarokra, mégsem sikerült kivédeni, innentől borzasztóan nehéz lesz, és Horváth Ferenc lassan elgondolkozhat azon, hogy marad-e a kispadon a tavasz további részére, ha most nem szerzünk pontot.

90 perc után: lefőtt a kávé, nem tudok mit mondani. Szomorú vagyok, mert ez egy hozható meccs volt, de megint adtunk magunknak egy pofont… Várom a személyi változásokat a szakmai vezetésben és a klubvezetésben egyaránt.

Hozzászólások