El… Nem kicsit, nagyon!

szepvoltfiukmakrai

Ez a mérkőzés úgy indult, ahogy egy szurkoló legmerészebb álmaiban. Az első támadásunkból a második percben már gólt lőttünk. Egy ide.

Kíváncsian vártam, hogy egy olyan mérkőzésen, ahol mi vagyunk az esélyesek mit fogunk nyújtani és nem is kellett csalódnom. Uraltuk a játékot és lőhettünk volna még gólt, gólokat, de valahogy a befejezés, vagy az utolsó passz nem úgy sikerült, ahogy azt az adott játékos eltervezte. Már ekkor sokan úgy gondolták, hogy nehogy megbosszulja magát a sok elszalasztatott lehetőség.

Elég álmosan csordogált a mérkőzés, köszönhetően annak, hogy a Gyirmóton nagyon érződött, hogy jövőre már nem az élvonalban folytatják. Mi továbbra is kézben tartottuk a mérkőzést. A félidőben tehát egy nullára vezettünk, ekkor még senki nem gondolta, hogy bármi baj lehet, bár aggasztó volt a sok kihagyott helyzet és a foci örök törvénye.

A második félidőben is folytatódott az a lagymatag játék, ami már az elsőben is tapasztalható volt. A Gyirmót eleinte egyáltalán nem jelentett veszélyt, de lassacskán átvették az irányítást és egyre inkább toltak be minket a kapunk elé. Egy alkalommal épp jó helyen volt Antal, mikor mellbe lőtték közelről, majd nem sokkal később Vass Patrik lőtt keresztbe. Érezhető volt, hogy már nem úgy működünk, ahogyan kellene, így hamarosan jött Daushvili, hogy stabilizáljuk a védekezést.

Rengeteg lehetőségünk lett volna, hogy eldöntsük a mérkőzést, de vagy fegyelmezetlenül elszórtuk a labdákat, vagy egyszerűen arra rúgtuk, amerre álltunk, ahelyett, hogy megbecsülve a lasztit, támadást indítsunk és befejezzünk egy kontrát, amivel eldönthettük volna a három pont sorsát.

De nem! Inkább elszórakoztuk és a végén jött is a hidegzuhany. Egy teljesen fölösleges szabálytalanság, egy középre kifejelt labda és egy élete gólját lövő középhátvéd. Ennyi. Ezzel szereztünk egy pontot, de inkább elvesztettünk kettőt.

Most nem lehet bírózni, nem lehet a pályára fogni. Egyszerűen nem lehet kifogást keresni, találni, mert ezt bizony Srácok ti rontottátok el. Most először éreztem azt, hogy Bódog Tamás is hibázott. Ahelyett, hogy játszottuk volna tovább azt, amit tudunk, beálltunk védeni az egy gólos vezetést. A foci pedig ismét bizonyította, hogy végig maximális koncentrációt igényel és nem szabad megelégedni egyetlen vezető góllal, mert könnyen megbosszulhatja magát a jóllakottság érzete.

Remélem ez még egy időben benyelt pofon volt, ezáltal pedig megtanulták a srácok, hogy egy gól nem mindig elég. Nagyon szeretném hinni, hogy ez az elkótyavetyélt két pont nem fog hiányozni a végelszámolásnál.

Ne értse félre senki, nincs bűnbak egy személyben senki! Ezt most egyszerűen ellazsálták a Srácok. Bízom benne, hogy ők tudják, hogy mit csinálnak. Jövő héten pedig több ezren elmegyünk Debrecenbe, a hangunkkal felrobbantjuk a Nagyerdőt és kiszurkoljuk a győzelmet! Fel a fejjel, gyerünk tovább a bennmaradásért!

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK