Akik idén berobbanhatnak

akik iden berobbanhatnak

Mi, Diósgyőr szurkolok talán valamennyi magyar tábor közül a legoptimistábbak vagyunk. Majd jövőhéten nyerünk, jövőre lesz stadion, és jövőre a dobogóért fogunk küzdeni (ilyen érzés lehet újpestinek lenni ?). Az esetek nagy részében így közelítjük meg a gyengébb teljesítményt nyújtó (vagy kevés szerephez jutó) játékosok témáját is, akikkel szemben általában kivételesen türelmesek is vagyunk. A következőkben szeretnék azokról írni, akikben sokkal nagyobb potenciál rejlik, mintsem a cserepadon vagy tartalékcsapatban “vitézkedjenek”, és akik az előttünk álló szezonban egy jól sikerült felkészülés után nagy erősségei lehetnek a gárdának.

Talán szurkolótársaim nevében is mondhatom, Fülöp Istvántól többet vártunk. Tisztában voltunk vele, hogy egy kivételes képességű – főleg kiemelkedő rúgótechnikája volt szembetűnő – játékos érkezik hozzánk személyében, aztán nagyjából végigpadozta a félszezont. Bódog Tamás utalt rá, hogy erőnléti lemaradása van, ami tekintve, hogy hónapokat hagyott ki sérülés miatt Miskolcra szerződése előtt, nem is meglepő.

Aki azonban a közelmúltban ilyen dolgokra volt képes egy, a magyarnál erősebb bajnokságban…

… az vélhetően nem felejtett el futballozni egyik napról a másikra. Bognár és Nikházi szinte egyidejű távozása óta hiánycikk Diósgyőrben a jó támadó középpályás, aki képes lenne szervezni az offenzíváinkat, egy egészségesen teljesített felkészülés után a korábban magyar válogatottal is szóba hozott Fülöp István nagy erősségünk lehet. Ha használható állapotba kerül, gyakorlatilag “új igazolásként” is számításba vehető lenne, tekintve, hogy a mögöttünk hagyott szezonban alig-alig kapott lehetőséget a szakmai stábtól.

Még Fülöpnél is kevesebb lehetőséget kapott a pár éve még szinte valamennyi magyar NB1-es klub által körbeudvarolt Kitl Miklós. A fiatal középpályás 17 évesen Kecskeméten mutatkozott be az elsőosztályban, és bár legtöbbször klasszikus védekező középpályásként emlegették – talán azért, mert a legtöbb (!) labdát szerezte a szezonban – valójában sokkal inkább nevezhetjük amolyan Elek Ákos-féle box to box középpályásnak, a támadásokból is kiveszi a részét, még a kapu előtt sincs teljesen elveszve. Szerencsétlenségére diósgyőri pályafutása egy súlyos sérüléssel kezdődött, mely után némileg megtörni látszik karrierje, Bódog Tamás kezei alatt akár újra alapember is lehet egy NB1-es csapatban. Szerepköre 4-4-2-es és 3-4-3-as felállásban is ideális párrá teszi egy-egy klasszikus szűrő – akár Dausvili, akár Mevoungou – mellé, nagy erősítést jelentene, ha a nyári felkészülés során sikerülne a stábnak formába hozni őt.

Végül pedig említsünk meg egy régi-új Diósgyőr játékost, aki talán egy szurkolótársunk számára sem közömbös. Bacsa Patrik visszatér Miskolcra kisvárdai kölcsönjátékából, ahol – bár ez lett volna a cél – nem sok játéklehetőséget kapott, gólt sem sikerült szereznie. Patrikban tagadhatatlanul megvan a tehetség ahhoz, hogy magyar szinten klasszis támadó legyen, valahogy mégsem sikerült a korábbi években átlépni saját árnyékán. Az új stábtól is meg fogja kapni a lehetőséget a bizonyításra, ami talán amolyan ” utolsó utáni ” esély lehet már a számára, remélhetőleg idén végre élni is tud majd vele, és a kupadöntőhöz hasonló élményekkel gazdagíthatja a miskolci szurkolókat.
(Kép: dvtk.eu)

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK