Diósgyőri betegségek

DVTK betegségg

Szinte minden évben találkozunk olyan problémákkal Diósgyőrben, amelyek megoldása már-már lehetetlen feladatnak kezd tűnni hosszabb ideje a klubhoz kötődő szurkolótársaink számára. A következőkben megkíséreljük összeszedni azokat a “betegségeket”, amelyek már égetően megoldásra várnának.

1, A Miskolc táblán kívül nem megy
Bár a mögöttünk álló szezon felét házon kívül játszottuk le, idén is sikerült az NB1 leggyengébb idegenbeli mérlegével végeznünk. Miskolcon kívül 17 meccsünkből mindössze kettőt sikerült megnyernünk, csakúgy, mint a tavalyi szezonban. Azt megelőzően ez a szám 15/3, tovább meg már nem is merem nézni…

A legkétségbeejtőbb talán, hogy a szurkolók szinte minden, a csapathoz köthető témát megvitatnak egymás között, ennek a megoldására azonban még sosem hallottam alternatívát, hacsak nem kérvényezzük jövőre, hogy ne kelljen idegenben játszanunk, vagy minden magyar várost nevezzenek át Miskolcra. Még a hazai pálya hangulata is megvan sokszor, elvégre senkinek sem kell bemutatnom, hogy a Diósgyőr szurkolók hányan kelnek útra akár az ország másik végébe, még ha a kiesés elől is menekülünk éppen.


(Idegenben is otthon – De nem a játékosok szerint.)

2, A kulcsemberek minden évben távoznak
A futball már évtizedek óta nem csak sport, de üzlet is – sőt, néhol elsősorban üzlet – amely körülményt figyelembe véve akár még elfogadható is lenne, hogy a jobb játékosainkat megpróbáljuk pénzzé tenni. Ha azonban ez a helyzet, ideje lenne tájékoztatni a szurkolókat arról, hogy van e értelme egyáltalán reménykedni egy jobb eredményben, vagy a bevételek növelése az elsődleges cél. Talán több pénz vándorolhatna a Kft.-hez, ha ahelyett, hogy eladnánk Kádárt, Eleket vagy Futács Márkót, inkább megtartanánk őket, és építenénk egy nemzetközi kupára esélyes (ezáltal UEFA euró-milliókhoz jutó) és állandó teltház előtt játszó csapatot.

3, A rangadókon nem tudunk teljesíteni
Tagadhatatlan, hogy Bódog Tamás a korábbiakhoz képest más mentalitással dolgozik, ám úgy tűnik, még ez a drasztikus változás sem lesz elég ahhoz, hogy kilépjünk a saját árnyékunkból, és a szezon legfontosabb meccsein értékelhető teljesítményt nyújtsunk. Talán jobb példa ehhez nem is kell, mint az utolsó három bajnoki, amelyeken már bebiztosíthattuk volna a bennmaradást. Helyette meg lehetett egy Diósgyőr – Debrecen meccsen ” Hajrá Paks”-ozni… Bár dolgozik a klubnál pszichológus, más megoldást erre a problémára el sem tudnék képzelni.

4, Nagy nevek érkeznek értékelhetetlen teljesítménnyel
Valamennyi szurkolótársam fel tudna sorolni csak az elmúlt néhány szezonban 5-6 olyan játékost is, akiket túlzás nélkül megváltóként várhattunk Miskolcon, mostanra azonban azért fizetnénk nekik, hogy többé a közelbe se jöjjenek. Bajzát Péter, Rudolf Gergely, Julian Jenner, Koman Vladimir mind minőségi játékosok voltak, ám valamilyen oknál fogva mégis úgy érezték, az ország egyik legjobb táborát nem kell kiszolgálniuk még azért a beteges mennyiségű pénzért sem, amelyet a pletykák szerint Miskolcon zsebre tehettek.

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK