Mintha ezt már láttam volna – Haladás-DVTK értékelő

haladás értékelő

Kísértetiesen hasonló mérkőzést láthattunk ugyanitt nyáron: Újfent sikerült két vállra fektetnünk a Haladást ideiglenes hazai pályájukon, Sopronban.

A kezdőcsapatot figyelve úgy gondolhattuk, ezúttal talán az “idegenben jó az X” örökérvényű igazsággal utaztunk az ország másik végébe, alapemberek hiányoztak, mint Karan, Nono vagy Ugrai Roland. Mint utóbb kiderült, a szerb védő sérült, a spanyol középpályás és házi gólkirályunk a kispadon kapott helyet. Az első félidő – és talán a teljes mai mérkőzés – legnagyobb tanulsága, hogy e két játékos nélkül a támadójátékunk nagyjából annyira veszélyes, mint egy újszülött kiscica. Ennek megfelelően az első játékrészben nem hogy helyzetünk, de még kapura lövésünk sem volt. Nono már a szünet előtt beállt a megsérülő Tóth Barna helyére, a félidőben pedig Ugrai is szóhoz jutott. Az újrakezdés után szinte azonnal megszereztük a vezetést Lipták jóvoltából, amelyet egy percen belül követett a menetrend-szerinti Ugrai találat, hogy egy felsőlécről bepattanó Nono lövés végképp eldöntse a 3 pont sorsát.

A támadósorunk tehát továbbra is tartja lehengerlő formáját, jól láthatóan nem tudnak mit kezdeni a magyar mezőny tagja a letámadásra, sok futásra épülő játékunkkal, amit megspékelünk kiválóan egy-egyező játékosokkal. Hogy a védelem mennyire van formában, arról sajnos nem kaphattunk reális képet, tekintve, hogy aktuális ellenfelünk csak elvétve keveredett el a kapunkig, ám az elmúlt három körben kapott egy gól mindenképpen bizakodásra ad okot a jövőre nézve. Folytatás jövőhéten Debrecenben, ahol visszavághatunk az újonc Balmazújvárosnak a nyári zakóért.

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK