Gyönyörű győzelem: DVTK – FTC 2-1

végeredmény

A tavaszi nyitány elég felemásan kezdődött a két résztvevő fél számára, míg mi egy rém gyenge, játékra nem nagyon emlékeztető produktummal kezdtünk, addig aktuális ellenfelünk parádézott a bajnoki címvédő ellen. A stadion átadása húzódik, így újra Debrecenben kell megmutatni, hogy nekünk az összes pálya hazai pálya, mi mindenhol ott vagyunk, és otthon vagyunk. A Ferencváros oldalán bejelentették a szurkolók, hogy visszatér a tábor. Így a megrendezésre kerülő rangadó végre nem csak a pályán, hanem a lelátón is parázs összecsapásnak ígérkezik.

Az előző fordulóból kiindulva, nem várhattuk túl pozitív előjelekkel a mérkőzést, ennek ellenére a mérkőzés elején egyenrangúnak tűntek a felek, sőt a kezdeti percekben mi játszottunk mezőnyfölényben. Ekkor elhihettük, hogy nem lesz alárendelt a szerepünk. Az első 10 percben a Fradi térfelén folyt nagyobbrészt a játék, ekkor viszont az első támadásból betalált Böde. Nem tudom, hogy milyen taktikai egyeztetések zajlottak az öltözőben, de biztos vagyok benne, hogy arról nem volt egy szó sem, hogy ész nélkül védekezve, a tizenhatos vonalában kettő emberünk is rárontson a labdás játékosra, ezzel teljesen üresen hagyva Bödét, illetve a hozzá vezető passzsávot. Ekkora ziccert nem fog kihagyni egy bajnoki címre hajtó csapat. Ezek után kicsit megzavarodtak a játékosok, kiegyenlítetté vált a találkozó. Az elkövetkezendő percek izgalmát Dibusz szolgáltatta, aki alászaladt egy szögletnek, de sajnos nem lett belőle komolyabb helyzet. Amikor végre sikerült túllendülni a bekapott gólon, akkor újra játékba és támadásba lendültünk. Végre jó volt látni, hogy egy olyan csapat játszik a pályán, akik elhiszik, hogy nyerhetnek, és mindent meg is tesznek a győzelemért. Így a félidő nagy részében mi maradtunk lendületben, a Fradi csak szórványosan jutott el a kapunkhoz. A félidő közepén pedig ismét a játékvezető került a középpontba. Miután Óvári megcsinált egy cselt a büntetőterületen belül, egyértelmű volt, hogy szabálytalan eszközökkel állították meg, a síp viszont néma maradt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Farkas Ádámnak, hogy ismét segítette azt, hogy ne egyenlő feltételek mellett küzdjünk meg a 3 bajnoki pontért. Szerencsére ez sem szegte a játékosaink kedvét, továbbra is fölényben maradtunk, bár ez góllal nem párosult. Ugyan a szögletek jöttek sorra, de nem jelentettek különösebb veszélyt. A távoli lövések viszont annál inkább életerősek voltak, Ugrai, Hasani majd Óvári is eleresztett egy löketet, ami komoly tornára sarkallta Dibuszt. Közben a Fradinak továbbra sincs értékelhető momentuma a pályán. Az első játékrész utolsó 10 percében mintha kicsit nyugodtabb tempóra váltottak volna a felek, nagyrészt a mezőnyben folyt a játék, az egyetlen értékelhető esemény a félidő végén Böde lövése volt, amikor 2 diósgyőri közt tartotta meg a labdát.

A második félidő előtt böngészhettük a statisztikát, ami enyhe DVTK fölényt mutatott, csak a legfontosabb mutatóban, a gólok számában voltunk hátrányban. Bódog Tamás nem változtatott a szünetben, a játék képe sem nagyon változott, talán kiegyenlítettebb lett egy kicsit. Ugrai cseleiben gyönyörködhettünk, de komoly helyzetet nem sikerült kialakítanunk a második játékrész első 10 percében. Aztán a sokadik szögletünk után Brkovic fantasztikus csúsztatásával egyenlítettünk, így ismét teljesen nyílt lett a mérkőzés, aztán pár perc múlva a csoda folytatódott: Vela beadását Hasani továbbította a vendégek kapujába, Botka már csak beljebb tudta segíteni, 2-1! Reagált is a Ferencváros, kettős cserével próbáltak frissíteni, akadt is egy nagyobb helyzetük, egy beadás után Böde fejelhetett tisztán közelről, szerencsére a földre lefejelt labdát meg tudtuk állítani. Továbbra is támadásban maradtak a vendégek, Bódog Tamás is elszánta magát, hogy frissítsen, a fáradó Bacsa helyett Ioannidis állt be, ezzel fordultunk az utolsó 15 percre. Okosan, nem kapkodva játszottunk ebben az időszakban, igazán komoly lehetőség nem alakult ki egyik oldalon sem. 1-2 sárga lap árán sikeresen tördeltük a játékot, lassan csordogáltak a percek, igazi körömrágós időszak volt ez. Az utolsó percekben paprikás hangulat uralkodott, nehezen viselték a vendégek, hogy hátrányban vannak, mi pedig védőt hoztunk be Ugrai helyett, így törekedtünk a vezetés megtartására. Volt még néhány próbálkozás a vendégek részéről, de a diósgyőri védelem állta a sarat, a lefújás pillanatáig nem változott az eredmény, nyertünk 2-1-re!

Nem tudom, hogy Bódog Tamás mivel küldte ki a fiúkat a második félidőre, de az biztos, hogy meghozta az eredményt, amivel sok tízezer DVTK szurkolónak szereztek szép hétvégét a srácok! Gratulálunk az egész csapatnak a sikerhez, bízunk benne, hogy nagy lökést ad ez a tavasz további mérkőzéseire, hiszen minden pontra nagy szükség van, nagyon szoros az NB1 mezőnye. Szép volt fiúk!

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK