Hét éves lett a Női Szurkolói Klub !

torta

Mi, diósgyőriek nem büszkélkedhetünk többszörös bajnokcsapattal, vagy éppen klasszis játékosokkal, jutott azonban nekünk valami, ami sok más csapatnak nem: egy fanatikus szurkolói bázis, akik szélben – hóban, jóban – rosszban a klub mellett állnak. E tábor egyik meghatározó részét képezi a Női Szurkolói Klub, mely közösség immár 7 éve, hogy megalakult, és a maihoz hasonló ínséges időkben is rendületlenül kiáll a csapat mellett, leszámolva a sztereotípiával, miszerint a foci “a férfiak szórakozása”. Túlzás nélkül állíthatom, néhány tagjuk a fanatizmus terén, a táboron belül ott lenne a képzeletbeli dobogón, pedig nem kicsi a “konkurencia” 🙂

Ez a példás közösség április 25-én ünnepelte fennállásának hetedik évfordulóját, ennek pedig meg is adták a módját egy kötetlen beszélgetéssel, meglepetésvendégekkel, tortával és tombolával vegyített délután keretében. Az említett vendégek természetesen játékosok voltak, valamennyien eleget tettek a hölgyek meghívásának, így Ivan Rados, Eperjesi Gábor és Bacsa Patrik is tiszteletét tette az eseményen, Pepe éppenséggel tortát is hozott. Jó volt látni, hogy vannak még a klubnál, akiknek fontosak a szurkolók…

Már a srácok jelenlétében levetítésre került pár videó a nosztalgia jegyében, korábbi, közösségen belüli eseményekről készült montázs, majd Fekete Zsuzsa és Sántha Gergely köszöntése következett:

Kedves Lányok!
A közepén kezdem. Nincs még egy olyan szurkolótábor, mint a diósgyőri! A DVTK rettenthetetlen erejét mindig a szurkolók adták. A legjobb eredményeket akkor tudtuk elérni, amikor valami megmagyarázhatatlan módon egymásba fonódott a szurkoló és a játékos lelke kilencven percre. Ilyenkor szárnyakat kapott az is, aki a pályán robotolt, és az is, aki a lelátón ugrált. Csíkszentmihályi Mihály professzor azt az érzést nevezi flow-nak, amikor az ember úgy alkot, hogy szinte észre sem veszi, hogy mit tesz, örömmel feledkezik bele a tevékenységébe. Diósgyőrben már nem egyszer megéltünk a flow-t szurkolás közben, sőt annál is többet: másfél órára eltörpül az összes bajunk, munkahelyi gondunk, betegségünk, elfeledjük a sárga csekkeket, a bosszantó főnököket, az otthoni veszekedéseket. Csak a foci létezik: a csapat, a cselek, a pörgő piros-fehér sálak, a gólörömnél fejünkre hulló makuka, és a ránk fröccsenő sör.

Kedves Lányok! Be kell látnunk, hogy a szurkoló a labdarúgó nélkül nem értelmezhető, mert, hogy nézne ki egy olyan zsúfolt lelátó, ahol ugyan szurkolunk, de nincs kinek? Azt pedig sokszor megtapasztalhattuk idegenbeli túráinkon, hogy milyen végtelenül lehangoló egy focimeccs drukkerek nélkül. A tanulság az, hogy szükségünk van egymásra. Ebben a mostani, nem túl fényes helyzetben még inkább. A mi hűségünk megkérdőjelezhetetlen, a diósgyőri nők pedig élen járnak a klubhűségben. Mi vagyunk azok, akik könnyünkkel küszködve ott állunk a lelátón, ha nem megy a csapatnak. És a hangsúly azon van, hogy ott állunk. Mi nők, sokkal erősebbek és kitartóbbak vagyunk, mint a férfiak. Vagyis nem otthon mérgelődünk, hogy jaj de rossz a foci, hanem bizalommal telve kimegyünk a stadionba, mert hisszük, hogy ma végre győzni fogunk. Akkor is hisszük, ha erre a bizalomra rég nem adtak a játékosok okot. Ugye így van? A nők különösen szívósak. Tudtátok, hogy egy-egy harci cselekménynél azt a parancsot kapják a katonák, hogy először a nőket lőjjék le, mert a nők az utolsó leheletükig küzdenek, és végigcsinálják azt, amiért odamentek. Mi ilyen harcosok vagyunk: végtelen kitartás kódoltatott belénk. A DVTK különösen értékes kincsének tartom a Diósgyőri Női Szurkolói Klubot, és nem csak azért, mert páratlan az országban. Bennünk nemcsak harcosság van és hit, hanem mérhetetlen szeretetet. A világot csak ez a szeretet teheti jobbá, és hiszek benne, hogy a focit is. Ha nem is találkozunk gyakran, mert a stadion különböző helyein szurkolunk, mégis megnyugvás tudni, hogy együtt vagyunk. Nélkülünk nem működik a világ, a diósgyőri foci sem. Gyertek minél többen, hozzátok a lányaitokat, és mutassuk meg, hogy együtt mire vagyunk képesek.

Köszönöm, hogy vagytok!

Isten éltesse a Diósgyőri Női Szurkolói Klubot! Boldog születésnapot!

Szeretettel gondolok rátok a távolból:
Fekete Zsuzsa

És ügyvezetőnk köszöntése:

Kedves Diósgyőri Lányok, Asszonyok!

Köszöntelek Titeket a szurkolói klub 7. születésnapja alkalmából. Köszönöm a lelkes szurkolásotokat, támogatásotokat. Nagyon fontos részei vagytok a diósgyőri labdarúgásnak, mert jórészt rajtatok múlik, hogy megtelnek-e a stadionok. Ha a feleségek, barátnők nem akarnák, hogy a férfiak meccsre menjenek, akkor nagy bajban lennének a labdarúgó klubok. Köszönöm, hogy az utóbbi idők szerényebb szereplése ellenére is kitartottatok a DVTK mellett. Vallom, hogy szegényebb lenne nők nélkül a világ. Boldog születésnapot, felhőtlen ünneplést kívánok!

Üdvözlettel:
Sántha Gergely
ügyvezető DVTK

 A jó hangulatban telt délután zárásaként pedig a tombola következett, melyhez számos – diósgyőri szíveknek kedves – felajánlás érkezett, a fődíj pedig nem más volt, mint egy Dinamo Kijev mez, amelyet Kádár Tamás küldött haza, és ami azóta egy szerencsés szurkolótársunk vitrinjét / szekrényét ékesíti.

Szerkesztőségünk ezúton is köszöni a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen a délutánon, és tiszta szívből kívánjuk, hogy még legalább háromszor – négyszer ennyi ideig működjön a Női Szurkolói Klub !

Boldog születésnapot, lányok !

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK