Több ezren vártuk már, hogy végre jöjjön a február, hiszen újra mehetünk meccsre. Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy azt merészeljem mondani szinte kivétel nélkül mindenki optimistán várta a tavaszi folytatást, hiszen végre volt egy olyan átigazolási időszak, ahol észrevehető volt némi tudatosság, az edző és a játékosok elmondása szerint nagyon jól sikerült a felkészülésünk, sorra nyertük az edzőmeccseket. Ezek után a magamfajta szurkoló, aki egy szép csel után is már-már bajnoki címet vizionál, természetes, hogy kombinatív támadó futballt vár a csapatától, sok-sok győzelemmel.
A hét közepén már kaptunk némi ízelítőt abból, hogy mi is vár ránk majd a tavasz folyamán. A Cegléd elleni Magyar Kupa találkozón igaz, hogy nyertünk, de nem valami fényes játékkal, bár azt azért hozzá kell tenni, hogy az a pálya olyan volt, mintha szántás után játszottak volna rajta.
Lassan közeledtünk a szombathoz, az első bajnokihoz, ami épp egy borsodi rangadó. Pár óra alatt elfogyott az összes jegy a vendégszektorokba, ez is bizonyítja, hogy a Diósgyőr szurkolók bizony ki voltak már éhezve egy kis focira. De sajnos nagyon nem azt kaptuk, amit vártunk. Nagy szavak, hangzatos ígéretek, ide nekünk az oroszlánt is!
Harminchárom percen keresztül csak a szokásos forgatókönyv szerint zajlott a mérkőzés, azt a taktikát alkalmaztuk, amit már az ősszel is. A semmit. Bevallom, hogy a taktika szó és a jelenlegi Diósgyőr játéka, egy mondatban való szereplésén csak nevetni lehet. Aztán jött Magyarország öt legjobb játékosa közül az egyik, Ugrai Roland, aki két percen belül, két ostoba és fölösleges szabálytalansággal kiállítatta magát, nagyon nehéz helyzetbe hozva csapatát. Rögtön jött az első gól. Bízom benne, hogy Ugrai ennyire felelőtlen cselekedete után megkapja a méltó büntetését. Innentől kezdve pedig már nem volt kérdés, hogy kinyeri a találkozót. A legrosszabb az egészben az, hogy ismét egy lélektelen, nulla akármit láthattunk, pedig dumában már nagyon ott vannak a srácok, Ferivel az élen. Eperjesi lövése, ami a Zsóryban landolt, hűen tükrözte a csapat teljesítményét. Ezek a fiúk ismét felköptek a levegőbe és aláállítottak minket. Horváth Feri és Benczés Miki azt mondták, hogy jó felkészülés volt, egyben van a társaság, és ami a legfontosabb, hogy Ferencünk végre a saját képére formálhatta a csapatot. Ferikém, te egy igazán ronda ember lehetsz ezek szerint. Quasimodo jelmezt ne készíts a jelmezbálra, már megvan. A mai produktum nekem nagyon nem jött át, és szívem szerint úgy rúgnám fenékbe azt, aki ezért felelős, mint ahogy Eper tette a már wellneszező labdával.
Tudod Feri azt mondtad, hogy beszéljenek az eredmények. Feri tudod mi van most? Igazából kuss van, Feri. Iszonyatosan nagy a csend, mert senki és semmi nem beszél, csak kussol. Még az eredmény is.
Ettől függetlenül, én bízom bennetek, mert tudom, hogy ti, és az eredmény tudtok közösen beszélni. Ha meg van a közös nevező, Srácok, akkor ne is csak szövegeljetek, hanem ordítsatok, kiabáljatok. Lehet, hogy az még inkább eredményes lesz. Mi, a lelátó népe, biztos ezt fogjuk választani a sustorgás helyett.
(Kép: m4sport.hu)
