Ma ismét pályára lépett csapatunk, a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének visszavágóján a Cegléd csapatát fogadtuk. Két héttel ezelőtt visszafogott játékkal nyertünk egy nullára idegenben. Akkor azt gondoltuk, hogy majd Mezőkövesden mekkorát szól a hatlövetű. Nagyot szólt. Hármat maga a pályaadónk, a Kövesd vitt be, az elmúlt hétvégén pedig az MTK. Ezek után nem lehetett más, csak az, hogy a csapat kimegy és megmutatja, hogy is kell ezt a játékot játszani. Megmutatni, hogy milyen, ha osztálykülönbség van a két csapat között.
A hétvégi védelemhez képest annyit változott a kép, hogy a kapuban ismét Ivan Rados állt, sokak megelégedésére. A jobb hátvéd pozíciójában Nagy Tibor helyett Eperjesi kezdett, míg az első két fordulóban Jagodinskis helyett, Karan kapott lehetőséget a bizonyításra. Busai Attila megsérült bemelegítés közben, így Nono kezdett helyette. Busának mielőbbi gyógyulást kívánunk! Dausvili volt a szűrőnk, előtte Makrai, a már említett, Nono, Elek és Ugrai szerepelt, legelöl pedig Novothny rohamozhatott.
Az első húsz percben alig lépte át a felezővonalat a Cegléd. Ekkor még hiányzott a gól a játékunkból, egy jól eltalált Ugrai szabadrúgás után a kapufa még mentett, de Tamás Márk gyorsan reagált a kipattanóra, így egy nulla volt ide. Ismét egy távoli lövés, ami megint a keresztlécről pattant ki, majd ismét szabadrúgás, de most egyenesen a kapuba zúdította Ugrai Roland. Ezzel vezettünk már kettő nullára. Aztán itt megállt a tudomány és a csapat is.
A félidőben Buba helyett Kitl érkezett, aki jól mozgott a neki szánt időben, majd később beállt még Szarka és Vela. A második félidőben taktikusan, érett játékkal, figyelve a sérülések elkerülésére és a hétvégi mérkőzésre, magabiztosan jutottunk a nyolc közé a Magyar Kupában. Az előző mondatot kérem legalább annyira komolyan venni, amennyire a csapat vette a mai meccset.
Igen, ennyi történt semmi más. Továbbjutottunk. Egyszerűen kinyílik a bicska a zsebemben, amikor két ilyen bajnoki után azt látom, hogy némelyik játékosunk csak ténfereg és lötyög, mint aki pont most tette elénk a spanyolviaszt. Minimum azt vártam volna el, hogy megmutassák mi az az osztálykülönbség, a tisztelet a klub és a szurkolók iránt, mi az alázat és leginkább, hogy mi is az az önbecsülés. Ebből kaptuk vissza azt, amit ma láttunk. Az előbb felsoroltakból, mindenki döntse el belátása szerint, hogy ebből mit is láttunk viszont. Nem elég, hogy megnémultunk én már sajnos meg is vakultam, mert a továbbjutáson kívül semmit sem láttam abból, ami a minimum elvárás lehetett volna. Rajtunk kívül továbbjutott még a Vasas, Sopron, Szolnok, Újpest, Mezőkövesd és a Budafok csapata is. Szörényi és Bródy után szabadon! ,,Mondd, te kit választanál?”
Hétvégén megy a gőzös, megy a gőzös, de én hiszek benne, hogy meghúzzuk a vészféket! A védelmünk olyan lesz, mint az MTK stadionja, csupa beton. Bubáék majd úgy szűrnek, hogy ott még a hol volt, Holman volt sem megy át. Elől pedig úgy szétszaggatjuk a védelmüket, mint időnként a mai online adás tette a meccs közvetítésével. Én hiszek ezekben a mondatokban és hiszek bennetek is, Srácok! Mutassuk meg együtt, hogy képesek vagyunk sokkal, de sokkal többre ennél!
Magyar Kupa nyolcaddöntő 2. mérkőzés
Diósgyőri VTK – Ceglédi VSE 2-0 (2-0)
Mezőkövesd, 236 néző. Játékvezető: Ducsai József (Varga Gábor, Szert Balázs)
DVTK: Rados – Eperjesi, Lipták, Karan, Tamás – Dausvili, Elek – Makrai, Nono, Ugrai – Novothny. Vezetőedző: Horváth Ferenc.
Cegléd: Tulipán – Valkovszki, Albert, G. Bíró, Szalkai – Tihanyi, Majoros, Lengyel, Peres – Szabó V., Kovács L. Vezetőedző: Nagy Mihály.
Csere: Dausvili helyett Kitl és Peres helyett Karacs a 46., Majoros helyett Jakab L. az 53., Tihanyi helyett Szlezák a 68., Elek helyett Vela és Makrai helyett Szarka a 73. percben.
Sárga lap: Karan a 23., Nono a 47., Jakab L. a 77., Szabó V. a 90+1. percben.
Gólszerző: Tamás (1-0) a 31., Ugrai (2-0) a 36. percben.
Kép forrása: dvtk.eu
