A következőkben szurkolótársunk gondolatait olvashatjátok a hétvégi, sorsdöntő mérkőzés előtt.
Az élet a legnagyobb rendező ! Ez látszik bebizonyosodni abban is, ahogyan az NB1 utolsó felvonása alakul. Kis fantáziával megáldott, konteóra hajlamos szurkoló társaink talán még el is gondolkodhatnak azon, egyáltalán véletlen e, hogy az utolsó fordulóban olyan „néző csalogatóan” nagy kérdések eldöntésére kerül majd sor, mint a bajnoki döntő, de ami számunkra, Diósgyőr szurkolók számára sajnos sokkal sajnálatosabb dolog, a kieső csapat kérdése.
Jobban belegondolva, amikor kiderült, hogy a kiesés elkerülése ellen küzdő csapatok közül a mi sorsolásunk a legkedvezőbb, akkor a legóvatosabb szurkolótársaink is megnyugodva dőltek hátra, „itt nem lehet baj!”. Sajnos ezt a csapat is így gondolhatta, mert valljuk be, alaposan leeresztettek, és a legfontosabb meccseink döntetlenjei pontosan ennek köszönhetőek. Ennek „köszönhető”, hogy szombaton mind a csapat, mind a szurkolók „idegállapotban” szenvedhetik végig a Debrecen elleni élet-halál derbit! (Itt jegyzem meg, régi vesszőparipám az, hogy a bajnokság megreformálása kapcsán az egyik legfontosabb feladat lenne egy olyan szabály megalkotása, amely alapján az idény végén kiesésre érdemesült csapat játékosainak követnie kellene a csapatot az alsóbb osztályba, természetesen jóval kevesebb fizetésért ! Mégiscsak tarthatatlan állapot, hogy a klub kiesik, a bukott focisták meg veszik kalapjukat és eligazolnak a bennmaradó csapatokhoz! Végül is nem a szívüket, lelküket kitevő szurkolók a hibásak, hanem a játékosok, mégis mi fizetünk helyettük! Szerintem egy ilyen szabály ugrásszerű színvonal emelkedést hozna a bajnokságban, így el lehetne felejteni megannyi ostoba fiatal, meg légiós, stb. szabályt.)
Na de keressük meg a fonalunkat, amiért e cikkünk íródik! A dolgok közismert alakulása miatt oda jutottunk, hogy szeretett csapatunk sorsa, sajnos már csak az egyik kezünkben van, a másikat „lekötve tartja” három másik csapat: az MTK, a DVSC,…..de leginkább a PAKS!
Abban minden sportot szerető ember egyet érthet, hogy sok egyéb követelmény mellett az egyik legmeghatározóbb fogalom a SPORTSZERŰSÉG követelménye, mely szent és sérthetetlen alapeszme! (Legalábbis annak kellene lennie.) Sajnos sok szurkolótársunk egyetért abban, hogy durván átszövik labdarúgásunkat a különböző gazdasági és politikai érdekek által diktált súlyosan sportszerűtlen(nek tűnő) történések, melyek alapjaiban befolyásolják egy bajnokság végkimenetelét. Személy szerint szeretném azt hinni, hogy mindez nem más, csak egy konteó, és minden a legnagyobb rendben van az ominózus „kréta körül”, csakis a zöld gyep az, és nem a zöld asztal, ahol a lényeges dolgok eldőlnek.
Nos, az elkövetkező hétvégén nagyon fontos lehetősége nyílik az érintett csapatoknak, hogy mindezt csupa szív, sportszerű játékukkal bizonyítsák a pályán!
Különösen hangsúlyosan érvényes az a PAKS csapatára nézve! (Semmi esetre sem szeretném azt sugallani, hogy a Paks nem fogja odatenni magát az MTK elleni derbin, de nagyon fontos lenne, hogy ezt majd a pályán tapasztaltak alapján is mindenki meggyőződéssel állíthassa !)
Ne is szaporítsuk tovább a szót, valószínűleg irreális minden félelem a fair play-jel kapcsolatban, mert ugye köztudomású, hogy még soha nem volt példa egyetlen pályán sem ilyesmire (az meg, ami Bódog Tamás és Csertői Aurél között történt azon az ominózus meccsen, kultúremberekhez méltón régen megoldódott, spongyát rá…hiszen Ők is sportemberek, sőt ami ennél sokkal többet jelent, emberek…).
