Kilátástalanság: MTK – Diósgyőr értékelő

39010671_1083711468459476_1532420610108424192_n

Újra idegenben. A sorsolásnak köszönhetően zsinórban második alkalommal. Az elmúlt hetek gyenge teljesítményének ez nem kedvez túlságosan, ráadásul az eredménytelenség nyomott hagyott a csapaton is, ketten lekerültek a tartalékokhoz a nem megfelelő hozzáállásuk miatt. De nem csak kikerülők voltak a kezdőcsapatból, hanem láthattunk ma olyanokat is kezdeni, akik eddig nagyon kevés lehetőséghez jutottak, vagy nem is szerepeltek valamilyen okból az első fordulókban.

A mérkőzést a Diósgyőr kezdte, ránk eddig nem túl jellemző módon labdatartással próbálkoztak a fiúk, ez azonban támadásokban nem mutatkozott meg. Ezt fel is ismerte a hazai csapat és amikor labdához jutottak el is kezdték átvenni a játék irányítását. A kapura nem voltak túl veszélyesek, de felezővonalat így mi csak nagyon ritkán tudtuk átlépni. A fölény eredménye aztán a 10. percre szögletté érett az MTK-nak, a beadásról a szezonban először kezdő Tajti maradt le, embere így fejelhetett, Antal bravúrral védett. A folytatásban is a hazai együttes próbálkozott kósza támadásokkal, de komolyabb veszélyhelyzetet nem tudtak kialakítani. Az első negyed óra után mintha egy kicsit felébredtek volna a srácok, a kezdő sípszó után végre labdával együtt is elkezdtünk átmerészkedni az ellenfél térfelére. Az MTK nem tiltakozott ez ellen, bár a következő percekben inkább a mezőnyben gyűrték egymást a felek. Ha nem tudnám, hogy milyen fejetlenség van a klub környékén, még azt is mondhatnám, hogy altattuk az ellenfelet, ami kis túlzással igaz is, hiszen Hasani tudott megindulni a semmiből, passza Vernest kereste, aki jól vette át a labdát a tizenhatoson belül, át is emelte a kapus felett a labdát, azonban mellé ment a próbálkozás. Legalább elmondható, hogy történt valami említésre méltó is. Viszont úgy tűnik, hogy ha nekiindulunk támadni, akkor a védekezés nem tökéletes, a középpályán pár alkalommal elég könnyen átrohant az MTK. Az egyik ilyen támadásnál a szélen verték meg Eperjesit, Bognár passza pedig szinte ziccert érő átadás volt társának, a közeli lövést Antal ismét gyönyörűen védte. Látható tehát a félidő derekán, hogy átvettük a kezdeményezést, viszont a hazaiak is jelzik, hogy nem statisztának jöttek ma. Sőt mi több, a két szélen elég gyakran megverték a védőinket, a beadások pedig veszélyhelyzetet teremtettek, csak idő kérdése, hogy mikor lesz belőle baj. A félidő végéig nem történt túl sok említésre méltó esemény, az utolsó percekre élénkült meg kicsit a játék, mind a két oldalon akadtak lehetőségek. A nagyobb esély az MTK előtt adódott, Antal harmadik alkalommal mentett szépet, a róla kipattanó labdánál viszont már verve volt, szerencséjére Karan résen volt, az ismétlést követően hatalmasat mentve óvta meg a csapatot a bekapott góltól. Az első félidőről összességében az mondható el, hogy nem mi vagyunk a jobbak, azonban sikerül előrelépni annyit, hogy nem kell hátrányból kezdeni a mérkőzés második felét. Félidő: MTK-DVTK 0:0

A második játékrész úgy kezdődött, ahogy az első nagy része lezajlott, eseménytelenül. Mivel nálunk a támadó szellemű játékosok közül is van, aki a saját büntetőterülete előtt védekezik, így a kontrák vezetéséhez nincs elég ember elöl, a sok védőjátékossal pedig az MTK sem tud igazán mit kezdeni. 10 perc elteltével továbbra sem lehetett beszámolni sok eseményről, mindössze egy szép lekészítés utáni Lencse lövést védett szépen Antal. Ez a helyzet azonban megpezsdítette a mérkőzést, szöglethez jutott a hazai csapat, a rossz beadást a túloldalon Bognár mentette meg, ezúttal ő adott középre, Ramos pedig Eperjesi mellett védhetetlenül fejelt a hálóba. Újra ismerős jelentetek tehát a pályán, vezet az ellenfél. A következő helyzet is a hazaiakhoz köthető, egy beívelést Brkovic nem tudott tisztázni, csupán Lencse ügyetlenségének köszönhetjük, hogy néhány méterről fölé vágta a labdát és nem duplázta meg előnyét az MTK. Laikusként azt várhatta volna az ember, hogy a hátrány tudatában kitámad a Diósgyőr, a meccs pedig felélénkül, ennek ellenére úgy fordult rá a mérkőzés az utolsó 20 percre, hogy a mezőnyben küzdöttek a csapatok, lövést elvétve látott a közönség, azok sem tartogattak azonban veszélyt a kapura. Negyed óra volt hátra, amikor is furcsa jelenség esett meg. Az addig beálló Diósgyőr rájött, hogy ha nem támadják le a hazaiakat, akkor esélyük sincs a pontszerzésre, már-már Bódog Tamás taktikáját idézték a látottak. Ennek azonban annyi eredménye lett, hogy az MTK még könnyebben rohant át a csapaton és került lövőhelyzetbe. Ahogy teltek a percek, egyre enerváltabban mentünk előre, eredményességnek a reménye sem volt, mindössze néhány hazai lehetőség akadt meg, komolyabb eredmény nélkül. A 3 perces hosszabbítás leginkább a szurkolók számára volt kínszenvedés, a gyenge színvonalú meccsen már itt sem történt semmi érdemleges.

Így tehát továbbra is egyetlen ponttal állunk 4 forduló után a kieső zónában, mindössze a még nálunk is gyengébben kezdő Kisvárdát sikerül megelőzni a megszerzett 1 ponttal. A mérkőzés képe reális volt, az MTK többet tett a siker érdekében. A csapatról ma egyetlen pozitívum mondható el, megúsztuk 1 kapott góllal, ami Antalt dicséri, a csapat egyik legjobbja volt ma, de ő sem képes mindent kivédeni. A védekezés nyomokban emlékeztetett egy igazi csapatéra, azonban a középpályán annyira átrohant az ellenfél, hogy megint csak nyomoztuk a labdát. Röviden összefoglalva az eddigi évadot: Kilátástalanság.

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK