Szép gesztusok sora vezette fel a mai találkozót – előbb Jamie Milamot ajándékozták meg, felidézve nyitrai játékának legjobb pillanatait, majd a magyar és a szlovák himnusz következett, emelve ezzel is az est fényét, ünnepélyessé téve a szezon első találkozóját.
A mérkőzés sajnos rosszul kezdődött számunkra, mivel már az első percben hátrányba kerültünk: saját harmadukból indulva kapta Lantosi a korongot, azzal betört a harmadunkba és mikor úgy tűnt, hogy Szirányi szerelni tudja, becsúsztatta Adorján mellett a pakkot (1-0). Szerencsére nem vetett vissza minket a gól, ezt például Somogyi hatalmas kapuvasa is jelezte három perccel később. A nyitraiak picit gyorsabban és sokkal agresszívabban játszottak, aminek először egy, majd nem sokkal ezután még két kiállítás lett az eredménye. Ezekből fél percig kettős emberelőny is adódott, azonban a szép korongjáratásokból és a figurákból csak helyzetek lettek. A kiállítások után kiegyenlített mérkőzés alakult ki, kicsivel több miskolci akcióval. Előbb Vas ért bele egy távoli lövésbe, majd Somogyi és Vincze is kísérletezett, viszont Simboch mindig a helyén volt. A harmad végére picit megélénkült a játék, de az eredmény már nem változott, így hazai vezetéssel mehettek a felek pihenni.
A második harmadra egy sokkal gyorsabb és fegyelmezettebb Nyitra jött ki, ami azonnal helyzetekben is megmutatkozott. A nyomás nemsokára kiállítással is járt, Slovák ült ki két percre. A fórt szépen játszották meg a nyitraiak, Lantosi és McCormack előtt is adódott lehetőség, szerencsére gól nem lett belőle. Sőt, mi több, még Magosinak sikerült kapura tenni a korongot egy felszabadítás után. A harmad közepére picit visszaesett az elején tapasztalt tempó, a pontosság azonban nem csorbult, így többször tetszetős passzokkal indultunk meg. nem sokkal később mégis mi kaptunk kiállítást Szirányi révén. Bő fél perccel ezután Blackwater is meglátogatta a büntetőpadot, így 4 a 4 ellen folytatódott a játék. Szerencsétlenségünkre ekkor tudta növelni előnyét a hazai gárda: Morrison eresztett el egy hatalmas lövést a kék vonalról, ami szinte védhetetlenül vágódott a felső sarokba (2-0). A gólt követően következett a már-már szokásos fél perces kettős előnyünk következett, mivel időközben Erik Čaladit találták a bírók szabálytalannak. Ahogy korábban, úgy most is csak azt mondhattuk el: szépen felálltunk az ellenfél harmadában, becsülettel dolgoztunk, de mindig egy picit lassabbak voltunk, mint szükséges lett volna. A kiegészülés után a Nyitra újfent magához ragadta a kezdeményezést és helyzetek sorát alakította ki. Mindez a 37. percben csúcsosodott ki, mikor 3 az 1 ellen indultak meg a vendéglátók, szerencsére Bortňak sokáig várt és nem lett gól a támadásból. A harmad utolsó két percét előnyben tölthettük, azonban nem éltünk vele, így 2-0-s nyitrai előnnyel várhattuk a harmadik etapot.
Ahogyan az első harmadhoz képest nagyobb nyomást gyakorolt ránk a Nyitra a másodikban, úgy sikerült tovább növelniük a presszinget, ami egy gyors előnyt és annak gyors kihasználását eredményezte – Blackwater értékesítette az üres kapuig játszott figurát (3-0). Pár perccel később újabb gólt szereztek a hazaiak, ezúttal egyenlő létszám mellett, egy gyors kontra végén, amit Marek Slovák lőtt be kapásból, közelről (4-0). A játékrész közepén picit enyhítettünk a szorításon és sikerült néhány támadást vezetnünk. Az egyik során Pance harcolt meg a korongért a palánknál, Miskolczihoz passzolt, ő továbbadta Ládának, aki betört a kapu elé és Versteeg csak szabálytalanul tudta megállítani. A kapott előnyt tanítani való módon használtuk ki: Vas János elhozta a bulit, Szirányi kapta a pakkot, ő visszaadta Vasnak, aki laposan nagy gólt lőtt a kékvonalról (4-1). A becsületgólunk után újra teljes fordulatszámon kezdett pörögni a nyitrai gépezet és két kiállítást is összeszedtünk egy perc különbséggel. A hazaiak fél perces kettős fórjukat gyorsan és pontosan fejezték be, így Marek Slovák megszerezte második találatát az este folyamán (5-1). Az utolsó percekre is inkább a saját kapunk előtt tartózkodtunk, hol blokkoltunk, hol szereltünk, a lényeg, hogy hatékonynak tűnt a védekezés. Sajnos azonban csak úgy tűnt, mert egy apró figyelmetlenséget kihasználva Lantosi a félpályáról egyedül megindult és góllal fejezte be szólóját (6-1). Mivel ez játékidő vége előtt 7 másodperccel történt, így érdemben ezzel a momentummal ért véget a találkozó.
Szomorú, de egyben tanulságos mérkőzést vívtunk a tavalyi alapszakasz győztes Nyitra csapatával. Ma egyértelműen a hazaiak voltak jobbak, gyorsan és pontosan járatták a korongot, jól gazdálkodtak helyzeteikkel és kapusuk tartást adott a védelemnek. Azt azonban látni kell, hogy picit élesebb előnyös játékkal és precízebb támadásépítéssel sokkal szorosabb eredményt lehet(ett volna) elérni. Egy hosszú tanulási folyamat elején tartunk, ahol az első dolgozat nem sikerült. Nagy baj nincs, megyünk előre és minden meccsel egyre csak jobbak leszünk.
