Nehéz lenne felsorolni, hogy a tizenegy pozíció mellett hány és hány eltérő feladatkör alakult ki napjaink modern focijában (példának okáért egy középső középpályás lehet szűrő, mélységi irányító, “box to box” középpályás, irányító, stb). Persze, mondhatjuk, hogy ha valaki pályára kerül, akkor “csak” fociznia kell, ahogy azonban egy matektanár nem tudna történelem órát tartani, úgy egy védekező középpályás sem képes irányítóként hatékonyan forgatni csapatát.
Idén februárban megérkezett hozzánk Florent Hasani, az NB1 első koszovói légiósa. Hazájában bajnokcsapat tagja volt, ráadásul 16 góljával és 12 gólpasszával a bajnokság legeredményesebb játékosának mondhatta magát, még Bajnokok Ligája selejtezőn is szerzett gólt Norvégiában.
Feltűnik több poszton is, de irányítóként nem
Diósgyőrbe érkezvén azonban egy Ferencváros elleni gólján kívül nem tudott túl sokat felmutatni tehetségéből. Bódog Tamás már a kezdetektől az irányító szerepkörében játszatta, ebben a pozícióban ugyanis csehül álltunk, korábbi vezetőedzőnk pedig jó eséllyel Hasani játékintelligenciájában, és/vagy technikájában látta a poszt megoldásának kulcsát. E döntés eredménye az lett, hogy gyakorlatilag véletlenül sem találkoztunk tudatos támadásépítéssel, Hasani pedig adós maradt a gólokkal, gólpasszokkal. Ha mégis kapuba találtunk, az többnyire rögzített szituációknak, kontráknak vagy az ellenfél védelmi hibáinak volt köszönhető, fiatal koszovói játékosunk – akiért egyébiránt fizettünk is átigazolásakor, ami Diósgyőrben ritka manapság – beleszürkült a mezőnybe.
De miért is történhetett ez ? Lássuk be, 16 gól és 12 gólpassz egy irányítótól még a nem túl acélos koszovói bajnokságban is szép teljesítmény. Lenne. Florent Hasani ugyanis hazájában véletlenül sem tűnt fel az irányító pozíciójában, a KF Trepca 89 nevű bajnokcsapatban hol jobbszélsőként (ballábas lévén tükörszélsőként), hol csatárként szerepelhetett, és lett a pontvadászat egyik – ha nem a – legjobb játékosa, mindössze 20 évesen.
Bódog Tamás regnálása alatt ugyanakkor híján voltunk szervező játékosnak, aki így kényszerből Hasani lett, mi pedig csak az isteni szerencsének köszönhetjük, hogy benn maradtunk az elsőosztályban. Tegyük még hozzá, ha Serhij Shestakovot szárnyvédőként vesszük számításba, elmondhatjuk, gyakorlatilag nincs a keretünkben senki, akit Fernando Fernandez vezetőedző jobbszélsőként venne számításba a csapat összeállításakor. Illetve mégis lenne valaki, akinek a legnagyobb erősségét így nem tudjuk kihasználni…
Hogy mire is számíthatnánk Florent Hasanitól, ha az eredeti helyén, csatárként, vagy a támadósor jobb oldalán szerepelhetne, azt talán a következő videó jól példázza:
Florent Hasani góljai 2:15-nél és 4:45-nél
Egy nálam okosabb ember mondta egyszer: ” Ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye…“
