Osztálykülönbség – DVTK-FTC értékelő

DVTK FTC értékelő

Most hagyjuk, hogy a Fradi költségvetése sokszorosa, mint a Diósgyőré. Ne beszéljünk arról sem, hogy az év játékosa, a tavalyi gólkirály – és az élvonalbeli góllövő listát jelenleg is vezető – Lanzafame mellett 12 válogatott labdarúgó játszik a zöldeknél. Nem muszáj tudni róla, de attól tény, hogy a zöld-fehérek erőcsatára, Böde Dániel negyedszer rúgott mesterhármast az élvonalban, míg nálunk nagyítóval sem találhatnánk hasonló teljesítményt. Hunyjuk be a szemünket, hogy ne lássuk: a Ferencváros stabilan a tabella élén áll. Arra se vesztegessünk szót, hogy huszonkilencszer nyertek bajnokságot, mi pedig egyszer sem. Ne nézzük, hogy szinte minden tekintetben jobbak a feltételeik, mint a DVTK-nak, és értékeljük mellékes tényezőként, hogy a bajnoki címért hajtanak, mi pedig a kiesés elkerüléséért. Szóval, hagyjuk csak ezeket az apró különbségeket!

Kimentünk a stadionba ezen a szombaton is, mert diósgyőriek vagyunk. Szeretjük a DVTK-t, és ez a szeretet sohasem lehet eredményfüggő. Ha az lenne, már rég megszűnt volna a foci Diósgyőrben. Szombat este egy élvezetes, jó meccset éltem át valódi focihangulattal fűszerezve. Büszke voltam arra, hogy ismét megmutattuk: Diósgyőr a magyar focipaletta egyik legfontosabb színhelye, a vidéki labdarúgás fellegvára. Táborunk olyan színvonalon szurkolt, aminek – ha bevallják, ha nem – mindenütt a csodájára járnak. Míg az NB I. szombati meccseire (4 mérkőzés) összesen 10 ezren voltak kíváncsiak, Diósgyőrbe 8 ezer néző látogatott ki. Nem hétköznapi, amit a diósgyőri drukkerek produkálnak, hiszen a szurkolásnak egészen más dimenziója biztatni egy évtizedek óta eredménytelen csapatot, mint azt, amelyiknek 29 bajnoki, és 23 Magyar Kupa serleg sorakozik a vitrinjében. Diósgyőrben 0-4-nél is szólt a biztatás, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, ez kuriózum Európában.

A Ferencváros a pályán játszi könnyedséggel lépett át rajtunk, s nekünk megint csak annyi maradt, hogy tapsoltunk egy kapufának, Bacsa gyönyörű cselsorozatának, Márkvárt és Vernes helyzetének, Shesztakov elfutásainak. A mutatott játékkal összefüggésben sok kérdés gyűlt fel bennem, közülük az egyik különösen kínzó: nem jutott valakinek eszébe, hogy figyelni kellene Bödére? Ha nem, miért nem? És ha igen, miért nem történt meg? Több szakembert (értsd: edzőt, sportújságírót) megkérdeztem, és egyik sem tudott felelni arra a kérdésemre, hogy ki fogta Bödét.

A másik szívfájdalmam, hogy az Antal – Brkovic, Karan, Tamás – Shestakov, Tóth, Márkvárt, Tajti, Juhar – Mihajlovic, Vernes kezdőtizenegyből egyetlen játékos sem tudja azt, mit jelent diósgyőrinek lenni. Nem róhatom fel hibaként, hiszen diósgyőrinek születni kell. Viszont egy komoly meccsen különösen nagy szükség van a csapatban legalább egyetlen egy olyan játékosra, aki nemcsak mezében, hanem szívében is képviseli a piros-fehér klubot. Nem megbántva az edzőt, sem az általa preferált – izraeli másodosztályból importált – Mihajlovicsot, de ezen a meccsen Bacsának kellett volna harcba vezetnie a DVTK-t. A közönség a második félidőben csereként beállt Bacsa Patriknak énekelte, hogy „Bacsa lőjj egy gólt!” Nem véletlen, hiszen Patrik az egyetlen diósgyőri szál, ami összeköti a tábort és a csapatot, és ezt figyelmen kívül hagyni nagy hiba. Ezeken az „apróságokon” sok múlhat, még akkor is, ha Mihajlovics érdeme, hogy magabiztosan értékesítette a büntetőt.

A Fradi ellen nem lehetett más a cél, mint a tisztes helytállás, és ebben nem volt hiba. A csapat végre csapatként működött, voltak nagy helyzeteink, de a jó befejezéssel adósak maradtak a fiúk. A csapat tartását jelzi, hogy nem szakadtak össze, és egy becsületgólra is futotta.

Nekünk nem a Fradit kell megverni, – bár jól esne – azonban a szezonban mutatott teljesítmény alapján van gondolkodnivalónk, különben könnyen valóra válhat ellenfeleink kívánsága és az NB II-ben találjuk magunkat. A másodosztályból visszakerülni a Vasas, a ZTE, a Nyíregyháza, a Békéscsaba, a Kaposvár, a Győri ETO ellenfeleként nem kis feladat. Jobban járnánk, ha megbecsülnénk azt, ahol most játszhatunk, és – sok más mellett – télen valódi erősítéseket igazolnánk, hogy végre felnőhessen a csapat a táborához. Mert itt bizony – egyelőre – osztálykülönbség van.

Fekete Zsuzsa

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK