Amatőr csapat, profi fizetések – PAFC-DVTK értékelő

felcsút értékelő

Az NB1 13. fordulójában Felcsútra, a Puskás Akadémia otthonába látogattunk. Fernando Fernandez először nevezte bajnokin a kezdőcsapatba a kölcsönben lévő Szabó Bencét, és természetesen újra ott lehetett a pályán a kezdő sípszó idején Branko Mihaljovic is, minden Diósgyőr szurkoló legnagyobb örömére. Az első játékrészben többnyire meddő mezőnyjáték folyt, a kapuk elvétve forogtak veszélyben, Antal Botondnak egy lövést sem kellett hárítania, de a másik oldalon Branislav Danilovicnak is csak egyet, Juhar lövésénél, ami jó eséllyel egyébként is mellé ment volna. Ami feltűnő, hogy továbbra sem tudunk támadást építeni, egyedül Tajtiban fedezhető fel affinitás az előrejátékra, ráadásul játékosaink többsége kínosan ügyel arra, hogy a lehető leghamarabb továbbadja a játékszert, nem foglalkozva azzal, hogy adott esetben a társait hozza nehéz helyzetbe (“nem gond, ha elveszítjük a labdát, csak ne ÉN veszítsem el”). Nem csoda persze, hogy nem épülnek a támadásaink, ha a középcsatárunk “labda nélküli mozgás” címszó alatt vagy az ellenfél védői mögött helyezkedik, vagy a középpályáig lép vissza a játékszerért, hogy aztán azt azonnal vissza is passzolja annak a társnak, akitől kapta.

A második félidő aztán egyből a meccs addigi legnagyobb helyzetével kezdődik, Urblík fejelhetett ugyanis üresen Antal kapujára, de nem sikerült azt eltalálnia. Annak ellenére, hogy papíron már három középhátvéddel játszunk, zseniális szervezettségre vall, hogy egyikük sem tudta felvenni az egyetlen támadót a tizenhatosunkon belül. Pár perccel később aztán mi is veszélyeztettünk, Hegedűs vesztett labdát a hazai kaputól harminc méterre, majd Szabó ugratta ki Tajtit, aki a tizenhatos vonaláról lőtt, de a felcsúti védő javította korábbi hibáját, ráadásul kirúgással jöttek a hazaiak. Ha a korábbi spanyolországi légiós leadja a labdát Mihaljovicnak, 100 %-os ziccerbe került volna tar támadónk…
Ugyancsak Mihajlovic lépett ki valamivel később egy indítással, és gurított a hazai kapuba, a játékvezető szerint lesről. Egy felcsúti védő azonban beragadt a bal oldalon, ami sajnos elkerülte a partjelző figyelmét. Megélénkülni látszik a meccs, ráadásul mi dominálunk. Már-már elkönyveltük, hogy pontosztozkodás lesz a felek között, amikor jött azonban a 79. percben egy hazai szöglet, Hegedűs csúsztatta meg az érkező labdát a röviden, a hosszún pedig egyedül a grúz Arabuli érkezett, és passzolt senkitől sem zavartatva Antal kapujába. Egyesek szerint lesről született a találat, de a visszajátszások között sem láthattunk perdöntő képet az esetről. De nem volt még vége az izgalmaknak, szinte azonnal egyenlíteni tudtunk, Tajti kapásból, félollóból talált a hazai kapuba Bacsa fejesét követően, 1-1 ! Tekintve, hogy nálunk volt ekkor a lélektani előny, joggal gondolhattuk, hogy dominálni fogunk az utolsó percekben, ennek ellenére azonban újra a hazaik szereztek vezetést egy harminc méteres szabadrúgásból. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, kapushiba eredménye volt a második felcsúti gól…

Az utolsó percekben már nem változott az eredmény, elszenvedtük sorozatban hatodik bajnoki vereségünket is. Öröm az ürömben, hogy mindkét riválisunk, a Kisvárda és a Haladás is kikapott. Abszolút érthető, hogy Leisztinger Tamás hagyni akar időt a stábnak, hogy “beérjen a munkájuk”, de itt az ideje belátni, ha nem eszközölünk drasztikus változásokat mind a stábban, mind a játékoskeretben, az előző két szezonnal ellentétben idén egyik ellenfelünk sem ment meg minket a kieséstől.

Felrobbant a kispad, Fernando ! Aki fél év alatt nem képes minimális szinten megtanítani csapatát a támadásépítésre, rendszeresen a kezdőcsapatba jelöl olyan játékosokat, akik hétről hétre a mérkőzések kimenetelét jelentősen befolyásoló hibákat vétenek, ráadásul zsinórban hat vereséget követően is képes fejlődésről beszélni, annak nem, hogy az NB1-ben, de talán még a megyei harmadosztályban sincs helye. A játékosokról is vegyük le azonban a keresztvizet, kétségtelen, hogy a bajnokság leggyengébb csapatát alkotják. Nehezteltem Elek Ákosra, amiért a napokban lenyilatkozta, hogy Diósgyőrbe a klub jelen állapotában biztosan nem tér vissza. Az igazat megvallva, most már megértem…

 

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK