Gondolatok egy péntek esti meccsről

dav

Erre a meccsre aludni kellett egyet. A pillanat hevében, mikor úgy jövök ki a mérkőzésről, hogy le tudnám törni a jégcsarnok tüskéit, akkor időre van szükség. Idő a tisztán látáshoz és a korrekt elemzéshez, mert amit ott és akkor éreztem az csalódottság volt, semmi más. Aztán este lett és reggel, a gondolatok és élmények összeálltak valami olyanná, amit már el tudok mondani.

Egyszerűen csak nem ment – legjobban így tudnám összefoglalni a találkozót. Az első harmad javarészt tapógatózással telt, hol mi, hol a hazaiak domináltak, de nem bántóan, csak olyan udvariasan. Nagyjából 70 másodperc lehetett még hátra a játékrészből, mikor úgy tűnt, itt már nem fog történi semmi érdemleges. Nem így lett. Dudás maradt üresen a kék vonalnál, majd kicsit közelebb csúszott és kilőtte a rövid felsőt (1-0). Bő fél perccel a harmad vége előtt ez egy mélyütés volt, amit csak magunknak köszönhettünk. Egy hiba, egy gól.

A második harmadban már kicsit magasabb volt az energiaszint, de még így is jóval elmaradt egy átlagos Extraliga mérkőzéshez képest. Előny itt, fór ott, adódott lehetőség mindkét oldalon, hogy 5 a 4 vagy 5 a 3 ellen kíséreljen meg az egyik fél gólt ütni, de ezek a próbálkozások a zárt védelmekben, esetleg saját hibáikban rendre elhaltak. Aztán egy elcsent koronggal meglódult Pance és ahogy azt illik, szélről, középtávolról szép gólt ragasztott a hosszú felsőbe (1-1). Illett mindez a meccs képébe, egy hiba ott, egy gól itt. Azonban nem tartott sokáig az örömünk, mert egyszer csak 2-1 lett: Brown szánta lövésre magát az alapvonal magasságában és valahogy – de elképzelni sem tudom hogyan – becsúszott Vay és a kapuvas között. Mikor már kezdett volna jól alakulni a meccs, akkor egyszerűen a semmiből megint hátrányban találtuk magunkat.

A harmadik játékrészre olyan jegesmedvéket vártam a jégre, akik mindekit széttépnek. Ebben szerencsére nem is kellett csalódnom, mivel a kezdő buli után Magosi megszerezte a korongot, majd szinte azonnal lőtt, Bálizs hatalmas bravúrral védett. Ez azonban nem szegte kedvét a hazaiaknak, mivel nem sokkal ezután addig-addig keresték a rést a védelmünkön, hogy megtalálták a három ember közt “egyedül” álló Klempát, aki néhány méterről nem hibázott (3-1). Két hiba és egy kis balszerencse – az eredmény mínusz kettő. Itt veszni látszott a dolog, mivel eddig is inkább csak “nyomtunk”, mintsem szép támadásokat vezettünk volna, most már viszont a nyomás rajtunk volt, és úgy tűnt, rajtunk is marad. Nem sokkal a gól után előnybe kerültünk – végre egy lehetőség – amit tanári módon használtunk ki fél perc alatt Milam révén (3-2). Hát mégis bírni fogjuk? – kezdtünk sokan reménykedni. Ráadásul újabb előnyünk is adódott, de a rengeteg lehetőség csak a jött és ment a hazai kapu körül, pedig sokszor közelebb álltak csatáraink a kapuhoz, mint maga a hálóőr, de találat –  legnagyobb bánatunkra – nem esett. Vendéggól legalábbis…mikor egy előny letelte után levittük kapusunkat, hogy maradjon az emberfór, elvesztettük a korongot, amit Burt kitett Orbannak, aki besétált vele az üres kapuba (4-2).

Hát így ért véget a nagy reményekkel várt találkozó, amin sajnos túl sok hibát vétettünk: nem zárt elég szorosan a védelem, egyszer nem jó ütemben cseréltünk, és ennek tetejébe még balszerencsénk is volt – vagy hagytuk lőni az ellenfél egyik leggólerősebb csatárát, nézőpont és lelkiismeret kérdése. Nem azért nem nyertünk ezen az estén, mert minket nem szeret Fortuna vagy mert nem akartuk volna az a győzelmet. Akarta azt mindenki – a csapat, a szurkolók -, talán túlságosan is. A szépet is erőből csináltuk, pedig néha a könnyebb út a jobb.

Viszont amit a levonuló játékosok arcán láttam, s ahogy méltósággal tudták viselni a vereséget, amiért nagyon sokat tettek, sajnos hiába, az alapján biztosan mondhatom: vasárnap Nyitrán ennek a produkciónak nyoma sem lesz. Mert lehet veszíteni és fogunk is, de az egész folyamatot kell látni, ahol minden meccs egy vizsga és a lényeg az, hogy az 55 meccses alapszakasz végére olyan formában és annyi ponttal álljunk, hogy büszkén tekinthessünk vissza. Most tanultunk, holnap győzni fogunk!

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK