Egy újabb mérföldkő

dav

Nagy várakozás előzte meg a találkozót és nem alaptalanul – az augusztus eleji 7-1-es vereség óta komoly fejlődésen ment keresztül a csapat. A bajnokság kezdetén egy jó harmadot már sikerült összehozni, aztán a legutóbbi mérkőzést csak az utolsó percekben veszítettük el. A javulás kézzelfogható, azonban mindez pontszerzéssel még nem párosult. Eddig.

A mérkőzés, ahogy az várható volt, erős kassai dominanciával indult. Lövés lövést követett, Vay Ádámnak akadt dolga rendesen. Az első hazai lövés a hetedik perc tájékán viszont meghozta a lövőkedvet és több szép támadást is sikerült vezetnünk. Mi több, a lehetőségekből találat lett, robbant a csarnok: Harrison robogott végig a szélen, majd beadását Magosi ütötte a hálóba (1-0). A kassaiakat nem akasztotta meg a gól, de a jól záró védelem mellett a főként távoli próbálkozások vagy a blokkokban vagy kapusunk kesztyűjében haltak el. Azért apró hibáink akadtak mind támadásban, mind védekezésben, ezt azonban a vendégek nem használták ki. Az egyéni képességekben mutatkozó fölényüket sikerült csapatmunkával ellensúlyozni, így maradt az egygólos vezetésünk.

A második harmadban jobb játékot nyújtottunk ellenfelünknél, amit egy ilyen kaliberű együttes esetén leírni nem kis dolog. Nagyon sok szép akciót vittünk végig, többször sikerült a támadó harmadban felállni, járatni a korongot, ráadásul ezt nemcsak az első sor produkálta. Negyedik sorunk különösen aktív volt, megkapták a kellő jégidőt és ezt igencsak meghálálták. Egy alkalommal két tilos felszabadítást is összehoztak egymás után, ennek következtében több kassai csere erejéig a jégen ragadtak – ekkor Greg Hanlon időt kért, hogy egy kis pihenőt biztosítson számukra.  A harmad végére is támadásban maradtunk, megesett, hogy a vendégcsapat a harmadából csak nehezen tudta kijuttatni a korongot védőink között. Mindez nem jelenti azt, hogy alárendelt szerepet játszott volna a Kassa, hisz közel azonos mennyiségű lövéssel próbálkoztak, mint mi, ugyanakkor kevesebb veszélyt jelentettek kapunkra, mint előtte. Hiányérzet csak amiatt maradhatott az emberben, mert a jó játék nem párosult eredményes helyzetkihasználással, így maradt az eredmény.

Az utolsó játékrészre a vendégek igen nagy elánnal érkeztek meg. Látszott rajtuk, hogy dűlőre akarják vinni a mérkőzést, amit eddig nem sikerült. Igyekezetük a harmad 5. percében érett góllá, mikor is egy távoli lövésből lecsorgó korongot Galambos ütötte be (1-1). Ez olyan lendületet adott nekik, hogy három perccel újabb találatnak örültek, ám örömük korai volt – mivel a korong egy korcsolyáról csúszott be Vay alatt a kapuba, ezért a bírók egy rövid videózás után érvénytelenítették. Ezután izgalmas oda-vissza játék alakult ki a jégen, mindkét csapat eldönthette volna a meccset. Erre a legnagyobb esélye a Kassának a lefújás előtt két és fél perccel adódott, mikor Gőzt kiállították. Az előnyt szerencsénkre nem használták ki,  bár forró volt a helyzet, a fennmaradó idő pedig gyorsan lepergett érdemi esemény nélkül.

A hosszabbítás sok izgalmat tartogatott, hiszen 3 a 3 ellen bőven akadt tér és lehetőség a játékosok előtt. Sokáig kerülgették egymást a felek, mindkét kapusnak akadt védenivalója. Ezután a történelem megismételte önmagát: ahogy a rendes játékidő végén, úgy a hosszabbítás letelte előtt is kiállítást kaptunk. A vendégek azonban lassan járatták a korongot, így a helyzetek csak lehetőségek maradtak, maradt a döntetlen. Következtek a büntetők.

Első körben öt-öt kísérlet állt a csapatok rendelkezésére, ezen belül kellett volna döntésre vinni a találkozót, mely a kapusoknak hála, nem jött össze. Vay és Habal is komoly védésekkel tartották meccsben csapatukat. Ezen az estén a sors szeszélye folytán az utolsó pillanatig megvolt a lehetőségünk a győzelemre, ami végül nem a miénk lett: a hatodik körben Ladislav Nagy értékesítette a büntetőjét, így ők vitték el a két pontot.

Fantasztikus eredményt sikerült elérni az Extraliga egyik élcsapata ellen, mikor is először szereztünk pontot ellenük. Jó volt látni, hogy felvettük a ritmust és nagyon megnehezítettük a dolgukat kiemelkedő csapatjátékunknak és a kiváló kapusteljesítménynek köszönhetően.

DVTK Jegesmedvék – HC Kosice 1:2 bu. (1:0; 0:0; 0:1; 0:0; 0:1)

DVTK Jegesmedvék: Vay (Adorján) – Crawford, Kiss, Milam, Szirányi, Láda, Slovák, Vojtkó, Gőz – Pance, Vas, Kulmala – Harrison, Magosi, Loiseau – Somogyi, Miskolczi, Galanisz – Ritó, Hajós.

HC Kosice: Habal (Skorvánek) – Pretnar, Sedivy, McDowell, Dudás, Pulli, Cizek, Koch, Zitny – Brophey, Nagy, Hascak – Petrás, Spilar, Suja – Ignatushkin, Galambos, Soltés – Vrábel, Klíma, Krajnák

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK