Feltörekvőben

dav

Fontos mérkőzés elé néztünk, hiszen tabellaszomszédok találkoztak Iglón, a Liptószentmiklós ideiglenes hazai pályáján. A meccset megelőzően a liptóiak a kilencedik helyet foglalták el 35 pontjukkal, míg mi eggyel előttük álltunk 38 szerzett egységünkkel, így igazi hatpontos derbi volt kilátásban. Ezen az estén a tét számunkra az volt, hogy a tabella hátsó régiójához képest pici lépéselőnybe tudunk-e kerülni vagy sem.

Kényelmes tempóban kezdődött a mérkőzés, melyen a hazai oldalon a kapuban Kiszlicin, míg nálunk Vay állt a vasak között. Előbbi nevét nagyon megjegyeztük az első harmad során, hiszen az első pár percet leszámítva ő volt egyszemélyben a liptói védelem oszlopa. Sorra alkítottuk ki a helyzeteket, s előbb Ritő közeli lövését, majd Miskolczi majdnem üres kapura eleresztett próbálkozását hárította nagy bravúrral. A szorításból két emberelőny segítségével szabadultak, de nagy veszélyhelyzetet nem sikerült kialakítaniuk, mivel még stabilan felállni sem mindig sikerült. Ezután nem sokkal mi küldhettünk eggyel több játékost a jégre, amit szép passzok után gólra is váltottunk: Loiseau asszisztját Milam vágta a vas alá (0-1). Továbbra is maradt a fölényünk, ami egy újabb kiállítást eredményezett, ezt azonban sajnos nem értékesítettük, bár újra csak Kiszlicenen múlt, hogy nem lett gól. Nem túl gyors, de kombinatív játékot játszva magabiztosan vezettünk 20 perc után egy góllal.

Kis híján ott folytatódott a második játékrész, ahol az első abbamaradt. Lendületes támadásokat vezettünk, melyek hat perc után már gólt is eredményeztek: emberelőnyben sikerült felállnunk a hazaiak harmadában, majd Milam eresztett el egy hatalmas lövést, amibe Magosi bele tudott érni a kapu előtt (2-0). Nem sokkal ezután Harrisont ültették ki a büntetőpadra és nagyon feszült két perc következett a számunkra – három-négy gólszerzési lehetőség is adódott a liptói csatárok előtt, szerencsénkre vagy Vay, vagy egy ütő, mindig a helyén volt és kisegítette a csapatot. A fór felpörgette a hazaiakat és több támadást is vezettek, melyek a korábbiaknál jobban fel lettek építve, így védelmünknek szorosan kellett zárni. Ám rövid ideig tartott mindez, mivel sikerült a támadásaikat meg-megzavarni, majd újra átvettük a kezdeményezést. Kiss Dániel bombájával jelezte is, hogy nem álltunk le egy percre sem. A harmad végére akad itt is, ott is helyzet, előbb Milamtól csente el Heikkila a korongot és hozta magát helyzetbe, majd Ritó, később pedig Magosi áll a legközelebb egy újabb találathoz. Sokkal élvzetesebb és kiegyenlítettebb harmadot láthatott a közönség, főleg annak köszönhetően, hogy végre a Liptószentmiklós is tudta veszélyeztetni a kapunkat. Azt azonban újra ki kellett emelni, hogy Kiszlicin tartotta a formáját és bravúrokkal segítette csapatát.

A befejező harmad, ahogy az előző kettő is, nagyszerűen kezdődött: a 3. percben Magosi ment el a szélen, beadása megpattan Loiseau-n és a pakk a hálóban kötött ki (3-0). A hazaiakban egyszerűen nem volt meg a kellő keménység a védekezéshez és az átütőerő a támadásokhoz. Szinte az egész játékrészben domináltunk, rengeteg helyzetet dolgoztunk ki: Miskolczi és Vas is lőhetett volna még, de egy pici mindig hiányzott a befejezésnél. Öröm volt nézni, ahogy hosszú indításokkal gyorsan átjátszuk a liptói védelmet, majd korongvesztés után azonnal visszatámadtunk, nem engedve teret az ellenfélnek. A mérkőzés vége felé még Vay-t is tesztelték párszor, hogy nem felejtett el védeni – szerencsére nem -, egy-egy erős lövést leszámítva nem sok veszélyt hordoztak ezek. Az 52. percben Kisst eltalálta egy korong és csak segítséggel tudta elhagyni a jeget – bízzunk benne, nem lett komolyabb baja. Az utolsó percekben még egy hazai előny adott esélyt a becsületgólra, de védelmünk stabilan zárt, így nem sikerült, maradt a három gól különbség a két gárda között.

A mai napon a Liptószentmiklósnak semmi nem jött össze – nem játszottak rosszul, de nem derült ki, mit szeretnének játszani, hála domináns játékunknak. Az egyetlen pozitívum a kapusuk, Kiszlicin teljesítménye volt, aki egyértelműen csapata legjobbját nyújtotta a találkozón. Nálunk alapvetően rendben voltak a dolgok, kapott gól nélkül sikerült lehozni egy ilyen fontos találkozót, ez sokat elmond a felkészültségünkről. A most gyűjtött három ponttal megerősítettük nyolcadik helyünket a tabellán, ami az elmúlt időszak jobbnál jobb eredményeinek tükrében abszolút megérdemelt. Az elmúlt öt mérkőzésünkön a megszerezhető 15-ből 13-at tettünk el és mindössze hat gólt kaptunk úgy, hogy emellett 15-öt lőttünk. A számok önmagukért beszélnek és jelzik, hogy jó úton járunk. Mi mást kívánhatnánk még a csapatnak?! Legfeljebb azt, hogy csak így tovább!

HK 32 Liptovsky Mikulás – DVTK Jegesmedvék 0:3 (0:1; 0:1; 0:1)

DVTK Jegesmedvék: Vay (Adorján) – Crawford, Kiss, Szirányi, Slovák, Milam, Gőz, Láda, Vojtkó – Pance, Vas, Kulmala – Loiseau, Magosi, Harrison – Somogyi, Galanisz, Miskolczi – Ritó, Hajós.

HK 32 Liptovsky Mikulás: Kiszlicin (Holly) – Mezovsky, Nadasdi, Suchy, Kurali, Baca, Ferreta, Nemer, Kosecky – Osko, Tamási, Uram – Robert Huna, Richard Huna, Kriska – Listiak, Piatka, Stevuliak – Vybiral, Uhrik, Heikkila.

Gólok:

0-1 (PP1) Jameson Milam (Alexis Loiseau, Magosi Bálint) – 15:07

0-2 (PP1) Magosi Bálint (Jameson Milam, Nicholas Crawford) – 26:03

0-3 Alexis Loiseau (Magosi Bálint, Ryan Harrison) – 42:17

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK