Értékes pontokat veszítettünk: Diósgyőr – Kisvárda értékelő

47681441_326618791263529_9208128570856046592_n

Elérkezett az utolsó hazai bajnoki mérkőzésünk 2018-ban, az ellenfél az újonc Kisvárda csapata. Akik mindössze 1 magyar játékossal vágtak neki a mai mérkőzésnek. A meccs tétje, hogy a vonal fölött telelünk, vagy ezért még izgulni kell a Paks ellen. A nyugodt felkészülés fontos lenne ennek a csapatnak, hiszem végre nem csak a zakókat szabják rájuk az ellenfelek, hanem végre elkezdték gyűjtögetni a pontokat. A mai egy remek alkalom lett volna, hogy tovább folytatódjon a jó szereplés.

A Kisvárda csapata indította útjára a labdát. Már a kezdeteknél sem voltak túl magabiztosak, így 2 perc után máris egy jó szögből végezhetett el szabadrúgást Vernes. Jól is célzott, Felipe csak kiütni tudta a lövést. Az első percekben azt láthattuk, amit a diósgyőri közönség a szezonkezdet óta várt, irányítottuk a játékot. Meg kell jegyezni, hogy mind a 2 együttes sok hibával játszott ebben a hidegben, de a Kisvárda játékában kevesebb elképzelés volt fedezhető, nehezen hozták ki a labdát a saját térfelükről, amikor náluk volt a labda, leginkább hátul passzolgattak. Amellett, hogy támadásban nem mutat túl sok veszélyt az ellenfelünk, a feltolt védekezésükkel mi sem igazán boldogultunk. Inkább egyéni villanásokkal tudtunk átjutni a vendégek térfelére. Egy ilyen akcióban Vernest le is rántották a térfél közepén. A középről megítélt szabadrúgás mögé Juhar állt oda. Arra számíthattunk volna, hogy beadja társainak a labdát, akik majd veszélyes helyzetet alakíthatnak ki. Ezzel szemben lapos szabadrúgást végzett el, ami megpattant egy kisvárdai lábon, így Felipe rossz irányba mozdult, a labda pedig becsorgott a hálóba. 1-0! Kicsit a 2 héttel ezelőtti Hasani gólhoz lehetne hasonlítani a látottakat. A bekapott gól után a Kisvárda viszont nem zuhant össze, mi több próbálták eltüntetni a hátrányukat, igaz nem sok sikerrel. A kisvárdai labdatartásnak csak annyi hibája volt, hogy a védelem elég szellős lett. Egy ilyen hiányosságot kihasználva indult meg a szélen Shestakov, lövését Felipe védeni tudta, a kipattanó is az ukránhoz került, másodjára inkább beadta, Vernes azonban kissé elszámolta magát, a kapott labdát éppenhogy a kapu mellé bombázta. Ez a lehetőség jelezte, hogy ha kicsit pontosabbak vagyunk, akkor könnyen megbűnhődhet ellenfelünk a mulasztásaiért. Pár perc elteltével ismét átgázoltak a fiúk a vendég védelmen, azonban Szabó a kapus kezébe lőtte a labdát, így odalett a kínálkozó lehetőség. Fél óra elteltével érdekes jelenetek zajlottak a pályán, egy kisvárdai beadásba beleért az egyik támadó, így úgy tűnt, mintha oda lenne a lehetőség, azonban a hosszú oldalon Sassá még valahogy belefejelt a labdába. A kapufa pedig ismét ellenünk fordult, Bukrán fölött átszállva a labda a keresztlécre vágódott, onnan pedig a gólvonal mögé pattant le. A játékosok pár másodpercig érdeklődő tekintetekkel nézték a játékvezetőt, a játékot is abbahagyva, aki az asszisztense segítségével, ugyan kis fáziskéséssel, de megítélte a találatot. A kérdés csupán annyi, hogy hogyan fejelhetett tisztán Sassá? Mindenesetre a játék képe alapján nem biztos, hogy megérdemelt volt a vendégek egyenlítő találata. 1-1. A csapat pedig úgy tűnik, hogy végre mentálisan is kezd összeállni, a bekapott gól után kombinatív játékkal próbáltak újra előnyre szert tenni. A félidő hajrájában alábbhagyott ugyan a lelkesedés, de továbbra is a Diósgyőr maradt támadásban, az eredmény viszont már nem változott.

A folytatásban a kezdőrúgást Gerrard végezte el, aki egy Celtic drukker, de munkája jelenleg ide köti és kollégái Diósgyőr szurkolót faragtak belőle. De rátérve a valódi folytatásra, kivételesen nem aludtunk be az első percekben, támadásba is lendültünk. Közben Vernes Lukyanchuikkal került földharcba, miközben a játék folyt tovább a pályán. A játékosok heves reklamálása miatt azonban megállította a játékot Berke Balázs, akinek ekkor már minden irányból magyaráztak a játékosok, mert Vernes a bokájához kapott. A tartalék játékvezető és a hazai kispad bevonásával meg is született az ítélet, piros lap az ukránnak. Nagyjából ezzel le is tudta a spori az értelmes döntéseit. A törlesztésért járó jogos ítélet egy félidős emberelőnyhöz juttatta a csapatot. Izzott is a levegő a pályán, perceken keresztül a kapuja elé szegezve volt kénytelen védekezni a Kisvárda. Mi több, nem perceket töltöttünk a vendégek kapuja előtt, hanem folyamatosan beszorítottuk őket. A gól viszont csak váratott magára.  Berke Balázs játékvezető tegyük hozzá, hogy néha be is segített ebben a vendégeknek, nyilvánvaló szabálytalanságok figyelmen kívül hagyásával. Ellenben olyan dolgokat vett észre ellenünk, amikre maximum jóindulattal lehet rámondani, hogy a szabályokba ütközött volna. Ezen előzmények mellett fordultunk rá a véghajrára, miközben a drukkerek ellenszenve egyre hangosabban irányult a játékvezető ellen. Lassan már az is megfordult a fejemben, hogy esély sem volt a győzelemre, de nem feltétlenül a “hősies” kisvárdai védekezés miatt. Az utolsó percekben amellett, hogy volt egy tizenegyes gyanús kezezés, Bacsa is megnyerhette volna a meccset, fejesét viszont emberfeletti bravúrral védte az addig csak időt húzó és a szurkolókat hergelő Felipe, aki ma nem a védései miatt vétette észre magát, hanem az előzőekben leírt viselkedése volt szembetűnő. Közben a kisvárdai játékosok ott és akkor terültek el a földön görcsöt színlelve, amikor csak tehették. Így hiába nyomtuk meg az utolsó perceket, talán még dacolva is, hogy egy ilyen kis senki játékvezető nem fogja elvenni tőlünk a pontokat, mégis hiányzott az a győztes találat. A végeredmény 1-1, nem biztos, hogy ma ezt érdemeltük, de nehéz úgy meccset nyerni, ha az ellenfél ilyen támogatást kap. Ettől függetlenül illet volna nemhogy megverni, sokkal inkább kiütni ezt a harmatgyenge csapatot.

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK