Javuló tendenciák

dvtkjegesmedvek-macujbuda10

Igazi rangadóra volt kilátás a ma esti mérkőzésen, amit mi sem jelzett jobban, mint a majdnem teltházas közönség, akik feszülten várták a 6 órai kezdőbedobást a Népkerti Jégcsarnokban.

Két energiától duzzadó együttes feszült egymásnak a jégen, így nagy iramban kezdődött a találkozó. Az első pár percben sikerült felállni a vendégek harmadában, domináltunk és több lövéssel tartottunk mozgásban Bálizs Bencét. A 6. percben a vendégek technikai kisbüntetésével – 6 mezőnyjátékos tartózkodott a jégen – indult el egy 6-8 perces kiállításcunami: sorra ítélték a büntetéseket a játékvezetők, ebből adódóan játszottunk 5 a 4 ellen, 4 a 4 és 3 a 4 ellen is. Folyamatos játékról nem beszélhettünk, a helyzetek egyéni megmozdulásokból, illetve gyors korongszerzésekből vagy kontrákból alakultak ki. Ebben a MAC bizonyult jobbnak, többször kerültek ígéretes helyzetbe, azonban vagy egy ütő vagy Vay Ádám mindig a korong útját állta. Az utolsó öt percre picit csökkent a tempó, látszott, hogy az edzők fegyelemre intették fiaikat. Emiatt folytonos és pontosabb játékot alakított ki mindkét csapat, ami nekünk kedvezett jobban , így sikerült újra visszavenni a kezdeményezést. A harmad végén azonban egy pici hiba csúszott gépezetbe, emiatt az utolsó fél percet emberhátrányban töltöttük.

Áthúzódó vendég előnnyel indult tehát a második játékrész, amit a zárt védekezésünknek hála, kapott gól nélkül sikerült lehozni. A kiállítás után rögtön támadásba mentünk át, előbb Slovák lőtt, majd alig ezután Galaniszt már csak szabálytalanul tudták a kapu előterében megállítani. Újabb kétperces előnyök és hátrányok váltogatták egymást, viszont egyre dominánsabb teljesítményt nyújtottunk, ami onnan is feltűnhetett, hogy Bálizsnak egyre több védenivalója akadt. A mérkőzés felénél már szemre is tetszetős emberelőnyös figurákat mutattunk be, melyből Somogyi előtt adódott lehetőség, gólra váltani azonban nem sikerült. A harmad második felében sorrendben Harrison, Galanisz és Vas is próbára tette a vendégek hálóőrét, míg a MAC részéről jóval kevesebb próbálkozást jegyezhettünk fel. A találkozó továbbra is szoros csatát hozott, mivel a vendégek gyorsaságukat kihasználva bármikor képesek voltak veszélyt teremteni. Az utolsó pillanatokra is maradt izgalom, Somogyi kapta a korongot a kék vonalnál, gyorsan megindult a kapu felé, lőtt, azonban Bálizsnak magabiztosan védett, így maradt továbbra is a 0-0.

A befejező harmadra nagy elánnal érkeztünk és sikerült percekig támadásban maradnunk – előbb Hajós, majd Kulmala eresztett el egy lövést, jelezve komoly győzelmi szándékainkat. Az iram továbbra sem lankadt, és élvezetes, szép passzokkal és cselekkel tarkított játék alakult ki, melyen két teljesen egyforma erősségű gárda küzdelme bontakozott ki. A fegyelmezett védekezésünk és egyre intenzívebb letámadásunknak köszönhetően a kezdeményezést fokozatosan magunkhoz ragadtuk és a meccsen először komoly fölényt harcoltunk ki. Sorra jöttek a lehetőségek: Somogyi lőhetett közelről, majd Kulmala hozta magát helyzetbe és lőtt alig a kapu főlé, de a java még hátra volt! Az 51. percben a Loiseau – Harrison – Hajós trió tört be a vendégek harmadába, majd két gyors passzal üres kapuig játszották a szituációt, azonban a nagy kavarodásban nem sikerült a korongot a kapusba juttatni. Nem sokkal ezután Galanisz húzott meg egy gyönyörű cselt, és lőtt kapura, de gól ebből sem lett. Az idő pedig gyorsan telt, nem látszott igazán, mi fog ezen a napon dönteni, hiszen mindkét kapus nagyon jó formában védett. Az utolsó percekre is kitartott csatáraink vállalkozókedve, Magosi és Kulmala ütőjében is benne volt döntés, gólt mégsem ők szereztek. Az 59. percben Galanisz lépett meg egy koronggal, amit egészen Bálizsig tudott vinni, ekkor lövés helyett higgadtan jobbra tette a pakkot Somogyinak, aki az üresen maradt kapuba lőtte azt (1-0). Alig másfél perc volt még hátra, így érthetően óriási feszültség tört elő mindenkiből, szinte felrobbant a csarnok. Ezután mindent egy lapra feltéve támadt a MAC,  levitték kapusukat, azonban fordítva sült el a dolog – Loiseau kapta a  korongot Vaytól, amit nem lőtt el, hanem okosan Harrisonnak adta, aki a kék vonalról eldöntött minden nyitott kérdést (2-0).

Magas színvonalú. nagyon szoros mérkőzés volt, amin igazából egy apró kihagyás döntött. Hihetetlen munkát végzett a csapat, ahogy alázatosan, harmadról harmadra építették fel a játékot és kerekedtünk fokozatosan  ellenfelünk felé. Végre megtört a jég és ebben a szezonban először legyőztük egyik legnagyobb riválisunkat, a MAC Újbuda gárdáját. Hosszan ünnepelni és pihenni azonban nincs idő, hiszen holnapután újra jégen lesz a csapat, mikor is a Nyitrát fogadjuk.

DVTK Jegesmedvék – MAC Újbuda 2:0 (0:0; 0:0; 2:0)

DVTK Jegesmedvék: Vay (Adorján) – Crawford, Kiss, Szirányi, Slovák, Gőz, Milam, Láda – Magosi, Vas, Kulmala –  Harrison, Hajós, Loiseau –  Somogyi, Miskolczi, Galanisz –  Ritó, Vojtkó.

MAC Újbuda: Bálizs (Rajna) – Pozsgai, MaCaulay, Vokla, Dudás, Negrin, Burt, Fejes, Szigeti, Nagy, Langkow, Bodó, Klempa, Brown, Dansereau, Terbócs, Pápa, Odnoga, Majoross, Szabad, Kreisz.

Gólok:

1-0 Somogyi Balázs (Galanisz Nikandrosz, Tomás Slovák) – 58:22

2-0 Ryan Harrison (Alexis Loiseau, Vay Ádám) – 59:54

Kép forrása: dvtk.eu

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK