Villámrajt – Diósgyőr-Honvéd értékelő

honvéd értékelő

Az OTP Bank Liga 21. fordulójában a Budapest Honvéd gárdáját fogadtuk. Nem túl jó előjelekkel futottunk neki a mai mérkőzésnek, három alapembert, Dejan Karant, Márkvárt Dávidot és Tajti Mátyást sem nevezhette a keretbe Fernando Fernandez vezetőedző. A srácok ennek ellenére is próbálták már az első percekben a kezükbe venni az irányítást, előbb Vernes cselezte be magát a bal szélről, majd percekkel később Juhar, mindkét játékosunk Mihajlovichoz centerezett, ám mindkét helyzet kimaradt. A két tábor magyar pályán ritkán látható/hallható hangpárbajt vívott, mi pedig továbbra is domináltunk: Florent Hasani Tajtit, Mazalovic pedig Márkvártot helyettesítette, több-kevesebb sikerrel. A horvát középpályás most már talán bebizonyította, a tartalék szerepére tökéletesen megfelel. Ki gondolta volna ezt, mikor gólpasszt adott az újpesti Beridzének, mi pedig pont nélkül maradtunk…?

Enyhe mezőnyfölényünk ellenére a 16. percben a semmiből szereztek vezetést a vendégek. Gazdag Dániel a Karant (ám Brkovic szokásos pozíciójában) helyettesítő Polgár Kristóf helyén indult meg, centerezését pedig Danilo váltotta gólra. Talán még a semleges nézők sem állították ekkor, hogy megérdemelten került előnybe a Honvéd, annak ellenére is, hogy a játékunk hagyott némi kívánni valót maga után. Az imént említett Polgár csak az első húsz percben négy kézmozdulattal jelezte a társaknak, hiányolja a többiek labda nélküli mozgását. A félidő hátralévő perceiben még kihordtunk lábon egy infarktust Danilo fejesénél, Hasani gyenge lövése pedig le is zárta az első játékrészt. Talán nem állok távol az igazságtól, ha azt mondom, minden tartalékban lévő optimizmusunkat elő kellett vennünk ekkor, szinte a komplett középpályánk hiányában nem sok esély látszódott az eredmény megfordítására.

A második negyvenöt perc egy Mihajlovic helyzettel, majd egy nagy Polgár-mentéssel kezdődött, ám olybá’ tűnt, a szünet sem segített az addig impotens támadójátékunkon. Ekkor azonban ahogy a vendégek, úgy mi is a semmiből találtunk gólt: a korábbi kispesti Vernes Richárd kapott zseniális kiugratást a 62. percben Hasanitól, majd gyönyörű mozdulattal emelte át a labdát Gróf Dávid felett, 1-1! A támadó sportszerűen nem ünnepelte meg korábbi csapata ellen szerzett találatát, a múltheti gólpassza után ezúttal magára vállalta a befejezést.

Ekkor már pályán volt Prosser Dániel is, némi meglepetésre, ugyanis mindössze négy napja érkezett Miskolcra. Agilisan kezdett, már az első labdaérintéseiből érezni lehetett, hogy ég benne a bizonyítási vágy, extra motivációt jelenthetett neki, hogy korábbi csapata ellen debütálhatott.  A 75. percben pedig eljöttek az ő nagy pillanatai is, Vernes Richárd zseniális gólpasszát pörgette a vendég kapuba, 2-1, a Vidi elleni sikert követően ezúttal is fordítani tudtunk!

Említést érdemel, hogy a vezető gólunk előtt Bukrán Erik hatalmas bravúrral tett róla, hogy Prossernek legyen lehetősége megfordítani a találkozó állását. Lehet, hogy megtaláltuk a jövő nagy diósgyőri hálóőrét?

A mérkőzés végeztével a vendégek vezetőedzője, Supka Attila azt találta mondani, szerinte a Diósgyőr nem érdemelt győzelmet. Szerintem meg igazoljanak Kispestre még néhány korábbi Bundesliga sztárt, hátha jövőre kihúzzák döntetlenre a miskolci látogatásukat.

A mai fordítással zsinórban második győzelmünket arattuk, veretlenségi szériánk pedig már nyolc bajnoki óta tart, amelynek köszönhetően végre elmozdultunk a kieső helyről. A számok nem hazudnak, a játék képe viszont szinte mindig szubjektív. Én ennek ellenére is úgy vélem, komoly hozzá nem értés azt állítani, hogy ez a csapat nem érdemel NB1-es tagságot. Biztos vagyok benne, ezt a következő körben, Újpesten is bizonyítják Fernando Fernandez fiai.

 

Hozzászólások

Written írta: 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK