3 pontos elcsúszás: Honvéd-Diósgyőr értékelő

A kosárlabdában viszonylag gyakran látunk olyan játékosokat, akik 3 pontos dobásokkal igyekeznek csapatukat győzelemhez segíteni. A labdarúgásban ez azért jóval kevésbé jellemző. Egy elcsúszás viszont a hazaiak számára 3 értékes pontot jelentett…

Feczkó Tamás munkája egyre inkább látszik a csapat játékán és felfogásán. Az előző időket elfelejtve végre idegenben is bátran kezdtek a fiúk, rögtön az elején igyekeztek kimutatni a foguk fehérjét, jelezvén: Ma nem asszisztálni jöttünk Pestre. A szervezett védekezés mellett sikerült néha eljutni a Honvéd térfelére is, bár veszélyt teremteni már kevésbé. Ha pedig már veszélyek, akkor némi aggodalomra csupán az adhatott okot, hogy a Honvéd játékosai jól látták meg a réseket, ahová be lehetett passzolni a labdát. Ők pedig oda is rúgták, ahol az emberük állt, annak ellenére, hogy a zuhogó esőben a fű vizes és csúszós volt.

A rövid ismerkedés után a meccs kezdett unalomba fordulni, a mezőnyben gyűrték egymást a csapatok, mintha senki sem akart volna felesleges kockázatot vállalni, inkább türelmesen passzolgattak a játékosok, hogy hátha hibázik valaki. Egy ideig ment az adok-kapok, majd jött a félidő kulcspillanata. Miközben 5! játékosunk igyekezett elhitetni, hogy a pályán van, Moutari kapott labdát a kapu előterében, két védő gyűrűjében gond nélkül passzolt középre, ahol csupán Lanzafame érkezett. Mégsem volt nehéz dolga az olasznak, mert Karan elcsúszott mellette, így szemben a kapuval, mindössze Danilovic volt az ellenfél. Hiába ért bele a labdába a hálóőr, védeni sajnos nem tudott, 1-0.

Elég volt egyetlen hiba, hogy rögtön felboruljon az addig gondosan dédelgetett állás, a semmiből szereztek vezetést a hazaiak. Akik szinte rögtön át is adták a területeket, hogy próbáljunk támadni. Kissé feljebb is tudott lépni a csapat a kontrákra berendezkedő Honvéd térfelén. Ugyan néhány lövést sikerült is megereszteni, a gól mégsem jött össze.

A folytatásban újult erővel feszültek egymásnak a csapatok. A Honvéd játékosai kaphattak a fejükre a félidőben, mert sokkal agilisabban kezdtek, mint ahol a szünet előtt abbahagyták. Okozott is kellemetlen pillanatokat a védelemnek ez a meglepetés. Az iram pedig a csúszós viszonyok ellenére magas volt, néhol kissé szét is szakadt a pálya a gyors indításoknak köszönhetően.

Az idő múlásával csupán egy dolog volt észrevehető. A Honvédnak nem volt sürgető a kapunk közelébe menni, mi viszont, ha akartunk sem tudtunk a hazaiak kapujának közelébe férkőzni. Az egyre görcsösebben passzolgató játékosok előtt folyamatosan lezárta az összes kiskaput a Honvéd védelme, csupán néhány veszélytelen, távoli lövéssel sikerült jelezni, hogy még nem adtuk fel.

Majd elkezdett fáradni a csapat. Ez csupán annyit eredményezett, nem többet és nem is kevesebbet, hogy még annyira sem jelentettünk veszélyt a Honvéd kapujára, mind eddig. No nem mintha a mögöttünk hagyott időben annyira nagyon nagy gólhelyzetek adódtak volna, de ezt követően még ennyire se futotta. Közben a hazai gárda is megérkezett a mérkőzésbe és szépen lassan átvették a kezdeményezést, ami kitartott a lefújásig.

A meccs utolsó pillanatai pedig már nem a fociról maradtak emlékezetesek, hanem Pintér Csaba játékvezető szerepvállalásáról. Nagy Gergő nem hagyott elvégezni Ivanovskinak egy szabadrúgást, aki nem volt barátságos kedvében és fellökte a kispestit. Jutalmuk sárga lap, amit Ivanovski olyan vehemenciával reklamált meg, hogy mehetett is rögtön zuhanyozni idő előtt. A paprikás hangulat maradt a hosszabbításban, egy újabb vitás eset után a vezetőedzők jutottak a légiós sorsára, mind a két szakvezető kiérdemelte magának a pirosat, a kérdés csupán annyi, hogy jogos volt-e ez. Mindenesetre Feczkó Tamás az Újpest ellen biztosan nem ül majd a kispadon. 

Az 1910.hu csapata kezdi elérni korlátait, ezért arra biztatunk, hogy lehetőségeidhez mérten támogass minket!

Szeretnénk még több, minőségibb tartalommal jelentkezni, melyek reményeink szerint elnyerik a tetszéseteket!

 

Hozzászólások

Written by 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK