A feszített tempóban folytatódó bajnokság újabb fordulójához érkeztünk. Az ellenfél a sokak által lenézett, már kiesett Kaposvár. Az győzelem elvárás volt a szurkolók részéről, viszont nem ennyire egyszerű ez a kérdés. A hirtelen jött nagy terhelés mellett nem lehet mindig ugyanazokkal a játékosokkal kiállni, ráadásul egy felszabadult Rákóczihoz látogattunk, akik tét nélkül támadhattak ránk.
Jól indult, de…
A felforgatott kezdőnk a mérkőzés elejét meglepő módon egész jól megnyomta. Mondhatni váratlan volt, hogy egy ilyen átalakított keret képes volt egész kombinatívan adogatni a hazaiak térfelén. Ugyan az első percekben letáboroztunk az ellenfél térfelén, de nem tarthatott sokáig az öröm. A védelem ismét paródiába illően volt képes működni, egy rendes felszabadítást nem sikerült összehozni, ugyanis egymást lőtték ki a játékosok.
Horváth Zsolt szerint ennyi belefér… (Szerintünk nem)
A különös teljesítményt azért sikerült megfejelni, a következő hazai támadás során ismét nem tudtuk rendesen felszabadítani a kaput. A Kaposvár pedig élt a lehetőséggel, amit a játékvezetés kínált nekik. Ádám Martint ugyan lesen érte a kiugratás, de a sporik benézték, így tovább is engedték az akciót, aminek a végén Bévárdi gurította a kapunkba a kapott labdát. Őszintén reméljük, hogy a következő szezonban tényleg bevezetik a VAR-t és elkerülhetjük az ilyen eseményeket.
Inkább az ifi játszott volna, mint némelyik játékos
A bekapott gól láthatóan megzavarta a fejeket, nem tudtunk visszatámadni, tovább folytatódtak a kaposvári rohamok. Ezért veszélyes, ha az ellenfélnek nincs vesztenivalója, mert könnyen meglepheti a felkészültebb csapatokat is. A félidő közepére azért kezdtünk magunkra találni, azt viszont be kell látni, hogy ebben a csapatban vannak olyan játékosok, akik nem ezt a szintet képviselik. Értjük mi, hogy pihentetni kell a csapatot ebben a feszes tempóban, de vannak olyanok a keretben, akik alkalmatlanok arra, hogy előre vigyék a csapatot.
Teljes fejetlenség, indokolatlan szabálytalanságok
Az egészségügyi szünetet követően kicsit jobban átvettük a kezdeményezést, ennek sok eredménye viszont nem volt. Csupán azt láthattuk, ahogy Cortes aprítja a kaposváriakat, ha van nála labda, ha nincs. Többek között ő is olyan játékos, akinek ma nem sok hasznát vettük. Persze egy ember nyakába nem lehetett varrni a gyengébb teljesítményt, inkább az látszott a csapaton, hogy ebben az összeállításban nem volt meg az összeszokottság, így a szokásos hibákon túl többet rontottak a játékosok.
Mintha az előző éveket játszanák vissza nekünk
Nem csak a mutatott játékkal voltak gondok, a helyezkedésünk is katasztrofális volt időnként, az utóbbi időkben nem szokhattunk hozzá ahhoz, hogy a védelem ilyen szinten képtelen megfogni a kaposvári támadókat. Nézni is rossz volt, amit labdarúgás címén bemutatott a védelem. Az meg már egy tragikomédia, hogy a félidőben nem sikerült egy értelmes felszabadítást megcsinálni, kivétel nélkül az összes kísérlet a kapunk előterében maradt, saját magunkat nehéz helyzetbe hozva. A szünet úgy kellett ennek a csapatnak, mint éhezőnek egy falat kenyér. Megkockáztatom, hogy ezt a szintet, de lehet, hogy néhol még jobbat is az elmúlt évek kiesőjelölt Diósgyőrje is tudott hozni…
Vági miért van a pályán?
A félidei cseréktől a kezdőrúgás előtt már többet várhattunk, kérdés, hogy ekkor még nem tettük-e túl magasra azt az elvárás-lecet? Alig kezdődött el a játékrész, rögtön kiderült, hogy nem a lecserélt, hanem a le nem cserélt játékosokkal volt itt a probléma. Érthetetlen módon Feczkó Tamás nem Vágit, hanem Memollát hozta le, ezzel pedig elég nehéz helyzetbe hozta a csapatot. Vági sikeresen “megköszönte” az indokolatlan bizalmat, alig 1 percre volt szüksége, hogy összehozzon egy büntetőt a Kaposvárnak (Az első büntetője volt a Kaposvárnak ebben az évadban), egy teljesen indokolatlan szabálytalansággal. Régen sem volt egy pengés játékos, de amióta itt van, csak árnyéka önmagának , érthetetlen, hogy miért van egyáltalán a keretben, mert ezt a szintet még egy Orosz Donát is simán lehozná. Ilyen játékosokkal ne álmodozzunk a dobogóról, örülni kell a bennmaradásnak is…
2-0-ról pedig egy félidő maradt legalább pontot menteni.
Beoltottak minket gól ellen
A bekapott gól után hiábavalónak tűnt, hogy szinte csak a kaposvári kapu előtt folyt a játék, egyszerűen tehetetlenek voltak a játékosok a védőkkel szemben. Ami teljesen érthetetlen, hogy senkinek nem tűnt fel az az apró tény, hogy a középen erőltetett támadások kivétel nélkül elhaltak. A korábbi kreativitásnak nyoma sem volt, mintha elfelejtettek volna focizni ezek a fiúk. Egy jó érzésű miskolci szurkolónak ezt a meccset nézni felért egy kínzással. Mondhatnánk, hogy régen láttunk ennyire gyenge Diósgyőrt, de ez nem teljesen igaz, hiszen az előző fordulókban sem volt sokkal fényesebb a játék. Az már csak a hab volt a tortán, hogy a saját szögletünkből lekontrázott minket a sereghajtó…
Ez így kilátástalan
A félidő közepén már úgy tűnt, felteszünk mindent egy lapra, középhátvédet cseréltünk csatárra. Mintha meg is élénkült volna a támadójáték némiképp, bár nem volt nehéz felülmúlni az eddigi nagy semmit. Talán Kiss Tamás helyzeténél hördülhettünk fel kicsit, büntetőt kiáltva, de nehéz volt eldönteni, hogy tényleg eltalálták-e a lábát, vagy nem kellett segítség ahhoz, hogy elessen a lövés előtt. Röviden összefoglalva: Katasztrófa.
A végére fejben feladtuk
A hajrához érkezve már teljesen beszorította a csapat a Kaposvárt, mondjuk így. Jobban hangzik, mintha azt mondanánk, hogy a hazaiak átadták a területeket…
Ezen a meccsen egyszerűen semmi sem jött össze. Rossz megoldások sora, eladott labdákból valószínűleg a boltok is büszkék lennének ekkora mennyiségre. Hiába érkezett a meccs második felére egy jobban összeszokott csapat, közük nem volt a játékhoz. Sajnos idejekorán lett úrrá sokakon a hurráoptimizmus, hogy itt még a dobogó sem elérhetetlen. Ez a csapat még nem alkalmas arra, hogy ilyen eredményeket hozzon össze egy kiegyenlített mezőnyben.
Csak amit érdemeltünk
Az már csak a pont volt az i-re, hogy a kitámadó csapatot az utolsó percben még megkontrázta a Kaposvár egy újabb lesgóllal, ezzel már 3 gólosra növelve a különbséget. Remélhetőleg visszarántotta a csapatot a földre ez az eredmény és a következő fordulóban már egy harcosabb alakulat fut ki a gyepre.
