Tóth Franka a BEAC csapatától érkezik hozzánk, ennek ellenére sem a vezetőedző, sem néhány csapattárs nem lesz ismeretlen. A még mindig csak 19 éves kosaras hölgy, nagy várakozásokkal tekint a következő szezon elé. Vele beszélgettünk.
-11 évet töltöttél a Vasasban miután váltottál. Jól döntöttél, hogy csapatot váltottál Budapesten belül?
– Igazság szerint a Vasas is kínált szerződést, de nem tudtunk megegyezni. A BEAC megkeresése pedig hízelgő volt, hiszen két olyan edzővel dolgozhattam, akiktől nagyon sokat tanulhattam. Hiszen mind Balogh Judit, mind Vajda Anna nagyon segített abban, hogy mindenben előrébb tudjak lépni.
– Utánpótlás szinten vannak szép eredményeid.
– Utánpótlás ezüstöm és bronzom van EB-ről, illetve a VB negyedik helyre is nagyon büszke vagyok!
– Ekkor jött a sérülés…
– Igazság szerint nagyon fájt, hogy nem lehettem ott a lányokkal, viszont roppant büszke vagyok a Lányokra, hogy lényegében egy hónap alatt, beutazva a világot, csodálatos eredményeket értek el. Igaz, hogy nem lehettem velük, de itthonról nagyon szurkoltam nekik!
– Nehéz volt az a döntés, hogy Miskolcra igazolj?
– Nem volt egyszerű, hiszen itt sem lehetett még tudni, hogy hogyan alakul a szezon. Sokak véleményét kikérve úgy érzem, hogy jó döntést hoztam!
– A következő szezonban meghatározó emberként, vagy inkább egyelőre még padról beszállóként képzeled el a jövődet?
– Egyelőre bizonytalan, hogy még ki érkezik és felelőtlenül nem szeretnék ígérni, hogy meghatározó játkos leszek. Mindenesetre szeretnék fejlődni, minden téren! Fizikálisan, de mentálisan leginkább! A sérülésem időnként elbizonytalanított, ezen dolgozok nagyon sokat.
– Ki az a sportoló, aki leginkább motivál, vagy úgyis kérdezhetném, hogy a példaképed?
– Édesapám, aki 256 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda válogatottban, emellett két egyetemet is elvégzett. Kosaras berkeken belül nagyon szeretem Alekszandra Crvendakics játékát és szívesen ellesnék tőle egyet, s mást. Vajda Annát tudnám még említeni, aki nagyon sokat segített a sérülésem után visszatérnem a pályára.
– Az átalakult kerettől mit vársz?
– Leginkább azt, hogy összeszokjunk, megadjuk magunknak az alapokat. Ezek az alapok pedig jól működjenek a későbbiekben, és utána ebből majd lehet jól építkezni és nagyokat álmodni. Szerintem ebben bőven van potenciál. Én pedig szeretnék minden téren erősödni, hogy bebizonyítsam, hogy helyem van itt!
– Megmutatjuk ,,csakazértis”?
– Természetesen! Sokan azt gondolják, hogy fiatalok vagyunk, de, ha megnézzük, hogy mindenki utánpótlás válogatott volt, akkor hiba, ha lenéznek minket. Lendületesek és fiatalosak leszünk és bennünk lesz a ,,csakazértis””
– A szüleid mennyiben támogatták azt, hogy ide igazolj hozzánk?
– Minden feltételt megadtak ahhoz, hogy sportoló, kosaras legyek! Támogattak mindenben, nem féltettek attól sem, hogy elkerülök Budapestről, mert tudják, hogy mindent megtudok csinálni magam körül. Imádok főzni és nagyon szeretem az olasz konyhát, illetve a limonádét!
– Idén érettségiztél, hogyan tovább?
– Vagy itt Miskolcon, vagy Budapesten, ezt még nem döntöttem el, de mindenképpen a nemzetközi tanulmányok azok, ami vonzó számomra, hiszen ebben minden van, jog, gazdaság, politika tudomány, egy kis diplomácia.
– Mi az életben a legnagyobb célod?
– Szeretnék felnőttválogatott lenni és ott meghatározó szerepet betölteni és világversenyekre járni. A szurkolóktól pedig annyit kérnék, hogy ne írjanak le minket, mert megmutatjuk, hogy tényleg jók vagyunk, és, hogy bízzanak bennünk, mert mi is nagyon bízunk bennük, hogy szurkolnak és támogatnak majd minket. Én nagyon várom már, hogy a csarnokban nem ellenem szurkolnak majd, hanem értünk. Erre a szurkolói erőre majd nagyon számítunk a pályán, persze, ha megérdemeljük!
