Itt vagy most

Ritka pillanatok egyike, Antal mentett pontot: Diósgyőr – MTK értékelő

Ahhoz képest, hogy pénteken este, csupán a második mérkőzésén lépett pályára a csapat és ráadásnak szombati munkanapnak néztek elébe a szurkolók, egész jelentős bázis gyűlt össze a fiúk mögött. Az érdeklődés még jelentős, hiszen sikerült győzelemmel nyitni a szezont. Annak ellenére is, hogy a lelátón nem volt nagy harc várható.

Diósgyőrben az évek alatt csupán annyi elvárás fogalmazódott meg a csapattal szemben, hogy eredménytől függetlenül küzdjenek és menjenek előre. Az összecsapás elején a küzdelemmel nem is volt semmi probléma. Csak meglepő módon nem azért küzdöttünk, hogy gyors előnyre tegyünk szert, hanem azért, hogy a vendégek támadásait kivédekezzük. Láthatóan nem tudtunk mit kezdeni az újonc MTK játékával. Nagyon úgy tűnt, hogy ugyan mi kevesebbet voltunk pályán, mint ők, ennek ellenére nem mi készültünk fel jobban az ellenfélből.

Annak ellenére, hogy a pestiek mezőnyfölényével peregtek a percek, az első nagyobb lehetőség Drazic előtt adódott. A már két héttel ezelőtt is látott kontrajáték vezetett kis híján eredményre, egy megszerzett labdát Molnár passzolta előre kifogástalanul, de a légiós próbálkozása a kapusban halt el. Finom kis jelzés volt ez, hogy mi is a pályán vagyunk. Az már egy másik kérdés, hogy az ezt követő szögletből majdnem mi kaptunk gólt.

Az események sorában nagyjából ez a két helyzetnyi izgalom volt felírható a listára. Szinte már kezdett unalmassá válni a meccs, főként úgy, hogy a tetszetős támadásaink hiányoztak a palettáról. Majd a következő percekre beindult a játék a pályán. Az egyik pillanatban még a szundikáló védelmünket egy szögletet követően Antal ébresztette fel egy óriási bravúrral, addig a következő percben már a csatáraink érkeztek meg a pályára. Molnár Gabi kapott egy olyan indítást, ami elsőre nem tűnt a legjobbnak, ennek ellenére a fiatal támadó feltalálta magát és a kapus fölött a hálóba emelt. 1-0!

A szurkolók pulzusa még el sem indult lefelé, újabb sokkot kapott a stadion népe. Alig eszméltünk a vezető találat után, a védelmet pillanatok alatt kipasszolták a vendégek, majd egy újabb közeli lövést kellett Antalnak védenie, ezzel előnyben tartva a csapatot. Minden ott folytatódott, mint a gól előtt. Mintha semmi nem történt volna. Szerencsére a félidőre már nem jutott több izgulni való, maradt az egy gólos hazai előny. Ma legalább a szerencse velünk volt eddig.

A szünetben joggal remélhettük, hogy sikerül rendet tenni a fejekben és a taktikában, a játékunk pedig feljavul és magunkra találunk. A nyomait ennek viszont csak keresgettük, mert megtalálni nem igazán sikerült őket. Ugyan megakadt 1-1 indítás, ami némennyire még céltalannak is tűnt, de semmi nem változott. Pontosabban volt egy kis különbség, a helyzeteket sorozatban kidolgozó MTK megtalálta a rést a pajzson és egy végletekig kijátszott helyzetből belőtte az egyenlítő találatot. 1-1…

A mieink pedig továbbra is csak futkároztak keresztben a pályán, az indításokat várva, továbbra is céltalanul. Míg a vendégek támadásban maradtak. Látszott, hogy össze kell szednie magát mindenkinek, ha szeretnénk pontot, pontokat itthon tartani. Mert várni egy újabb villanásra, elég kockázatos taktikának tűnt. Főként úgy, hogy a következő jelentősebb helyzet is az MTK előtt adódott, ezúttal Hegedűs ért oda időben.

A félidő közepére kezdett eljutni odáig a csapat, hogy ugyan még veszélyesen játszani nem tudott, de legalább elkezdte kiegyenlíteni a vendégek mezőnyfölényét. Azt azért megkérdőjeleznénk, hogy a vendégek feladták volna a 3 pont megszerzését, mindenesetre látható volt a javulásunk.

Nem tartott sokáig a csoda, ugyan megakadt egy támadásunk, amit lövéssel tudtunk zárni, de ezt követően visszatértünk az eredeti mederbe és ezzel együtt védekezésre kényszerültünk. Mindezt az újonc ellen. Szépnek véltük a Mezőkövesd elleni győzelmet, de be kell látnunk, ha hazai pályán még ennyire sem tudunk dominálni, akkor akadhat még némi problémánk a szezonban.

Számottevő esemény nélkül érkeztünk hát meg az utolsó 10 percre. Vártuk ugyan a csodát, hogy hátha a végére megrázza magát a csapat és húzunk valami váratlant, de ez valahogy csak nem akart jönni. A percek vészesen fogytak, de a labda csak a mezőnyben pattogott. Az az érzés fogott el, hogy a csapatok csak a látvány kedvéért birkóznak, küzdenek, de valahogy senkinek sem igazán fontos, hogy eldöntse ezt a meccset.

Azért az utolsó percekben Berke Balázs igyekezett ismételten “belopni magát a diósgyőri szurkolók szívébe”, egy egyértelmű tizenegyestől fosztotta meg a csapatot, amikor nem vette figyelembe, hogy Rui Pedrot jól láthatóan megrúgták. A portugál percek múlva, sántikálva kezdett felkelni a földről. 2 forduló, 1 bíró, minősíthetetlen játékvezetés. Amellett, hogy ma nem játszottunk jól, lássuk be, hogy egy óriási lehetőséget vettek el tőlünk a mérkőzés végén. Ha már az MTK nem élt a lehetőségeivel, legalább nekünk megadhatták volna a lehetőséget.

Hozzászólások

Written by 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK